A Pew Research Center tanulmánya szerint az amerikaiak legalább harminc százalékának a Facebook jelenti a hírforrást. Ha Mark Zuckerbergen múlik, ez a szám hamarosan sokkal nagyobb lesz.

A gyengélkedő hagyományos média képviselőinek azonban nem csak a bevételeik további csökkenésétől kell tartaniuk. Aggodalomra ad okot az is, hogy így sérülhet a szabad sajtó egyik funkciója: a közhatalmat gyakorlók ellenőrzése.

Nyílt titok, hogy bármit csinálunk, bárhová kattintunk is a Facebookon, azt rögzítik. Azon kívül, hogy ezek alapján a Facebook hirdetésekkel bombázza adatlapunkat, arra is használják az így felhalmozódott információmennyiséget, hogy a hírfolyamunkat minél inkább személyre szabják. Minél aktívabbak vagyunk a Facebookon, annál élesebben tudják megrajzolni digitális személyiségünk körvonalait. A közösségi oldal már ma is az egyik legfontosabb hírforrás sokak számára, és ez a jelenség jól illeszkedik abba a folyamatba, ahogy a hírfogyasztási szokásaink változnak.

A Facebooknak pedig pont az a legnagyobb előnye a hagyományos újságokkal szemben, hogy míg azok minden olvasónak ugyanazt a hírösszeállítást kínálják, addig ők mindenkinek személyre szabott újságot tudnak készíteni. Ki ne szeretne olyan – egyébként dinamikusan, percről percre változó - újságot olvasni, amiben egymás mellett találja kiválogatva a nagyvilág őt érdeklő híreit, azokat a közösségi eseményeket, amelyek tényleg érdekesek számára és a családjával, barátaival kapcsolatos történéseket?

Zuckerbergék pedig nagyon jól tudják, hogy ezzel olyasmit tudnak nyújtani az embereknek, amit a hagyományos újságírás nem. A hírportálok ráadásul kiszolgáltatott helyzetben is vannak, hiszen jól tudják, hogy olvasóik jelentős része facebookos ajánlások, megosztások, lájkok nyomán jut el hozzájuk. Miközben nekik egyre többe kerül a minőségi tartalom előállítása, az üzleti modelljeik pedig döntő többségben még mindig a hirdetési bevételekre épülnek, olvasottságuk – ezáltal a portálon megjelenő hirdetések után elkérhető hirdetési díjak nagysága - egyre jobban függ egy olyan közösségi oldaltól, aminek a működésébe nem látnak bele, azt semmilyen formában nem tudják befolyásolni.

A kulcsszó a válogatás szempontja. A Facebooknak ebben is előnye van, hiszen még a legrutinosabb szerkesztők is csak néhány szempontot tudnak figyelembe venni, a közösségi oldal által alkalmazott algoritmus több tízezret is. Akárcsak más nagy tech cégek, a Facebook is féltve őrzi ezt az algoritmust, amin mérnökök százai dolgoznak, így rajtuk kívül senki nem tudja, hogy milyen szempontok alapján dől el, mi kerül a hírfolyamunkba. Nem véletlen, hogy sok médiaszakértő úgy véli, ezzel túlságosan nagy hatalom került egyetlen vállalat – vagy ha úgy tetszik, egyetlen ember - kezébe.