Három tétellel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét és 8 tétellel a Magyar Értéktárat a Hungarikum Bizottság.

A hungarikumok sorába került a Vizsolyi Biblia – amely az első teljes, magyar nyelvű biblia –, továbbá a IX-XI. századi magyar íj, valamint a szegedi fűszerpaprika őrlemény. Az íj hungarikummá minősítését azzal indokolták, hogy ez az egyedi fegyver fontos szerepet játszott a honfoglalás és az államalapítás során zajló harcokban.

A Magyar Értéktárba került az Unicum keserűlikőr; a kürtőskalács mint jellegzetes székely, magyar és erdélyi sütemény; a Piros Arany és az Erős Pista ételízesítő. Szintén bekerült a tárba a szatmári szilvalekvár, a Hévízi-tó az ottani hagyományos gyógyászattal együtt, továbbá Neumann János életműve, különös tekintettel számítástechnikai hagyatékára. Végül a bocskai viselet és a bajai halászlé lett magyar érték.

A mostani döntéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe már 45 tétel tartozik, a Magyar Nemzeti Értéktár pedig mintegy 115 tagúra bővült.