Az erdélyi román nyelvjárásokról, nyelvi sajátosságokról közölt érdekes összeállítást csütörtökön az Adevărul. Azért a többes szám – mondta a lapnak Radu Drăgulescu, a nagyszebeni egyetem nyelvészeti tanszékének lektora –, mert nem lehet egyetlen erdélyi román nyelvjárásról beszélni: van máramarosi, bánsági és Körös-vidéki is.

A nyelvész elmondta, az erdélyi románok elsősorban a németektől és a magyaroktól, és kisebb mértékben a sváboktól és a székelyektől vettek át szavakat. Német hatásra került be szókincsükbe például a magyarok által is használt „musai”, sőt a „budă” (budi) is.

A magyar jövevényszavak közül a nyelvész a „ioi”-t (jaj), a „tulai”-t (tolvajt) és a „no”-t (na) említette. Érdekesség, hogy bár a „tulai” a tolvaj szóból származik, az erdélyi románok indulatszóként használják, és a bukarestiek nagyon jól tudnak szórakozni rajta.

Radu Drăgulescu szerint az csak a regáti románok fejében élő sztereotípia, hogy az erdélyiek sokkal lassabban, kimértebben beszélnek a Kárpátokon túl élő nemzettársaiknál. A nyelvész hangsúlyozta, kísérletekkel is cáfolták ezt a hiedelmet, amelynek kialakulásához szerinte történelmi okok vezettek.