Egy új felfedezés véget vethet annak a sokáig fennálló teóriának, miszerint a bonyolultabb szerszámok készítése a Homo nem megjelenésével kezdődött meg. A múlt héten egy kaliforniai konferencián bemutatott leletek ugyanis 3,3 millió évesek, vagyis idősebbek, mint az emberi nem legkorábbi képviselői. Ez pedig arra utalhat, hogy korábbi felmenőink jóval intelligensebbek lehettek, mint ahogy azt eddig gondolták a szakértők.

2010-ben Zeresenay Alemseged és társai egy etiópiai lelőhelyen vágásnyomokra akadtak néhány csonton. A csontokat 3,4 millió évesre datálták, ebben az időszakban pedig még olyan majomszerű lények lakták Kelet-Afrikát, mint az Australopithecus afarensis - írja az ipon.hu.

A vágások értelmezését sokan megkérdőjelezték, többen úgy vélték például, hogy azok nem kizárólag kőeszközöktől származatnak, ahogy azt a kutatócsoport állítja, hanem az időjárás vagy állatok fogai is hasonló nyomokat vájhattak a csontokba. Sonia Harmand és kollégái pontosan a helyzet tisztázása érdekében döntöttek úgy 2011-ben, hogy nekiállnak 3 millió évesnél idősebb kőeszközöket keresni a Turkana-tó nyugati oldalán.

Még aznap megkezdték az ásatásokat, és már az első órákban ígéretesnek tűnő kőszilánkokra akadtak, amelyek úgy néztek ki, mintha kőeszközök gyártása során keletkeztek volna. A továbbiakban összesen 19 objektumot ástak elő, amelyek közt olyan kődarabok is akadtak, amelyek hasadási felületük mentén tökéletesen összeilleszthetőnek bizonyultak, és a törések jellegéből egyértelműnek tűnt, hogy azokat szándékosan idézte elő valaki.

Főemlős vagy állati maradványokra egyelőre nem találtak rá a lelőhely környékén, vagyis azt nem tudni, hogy kik és mire használták az eszközöket. Harmand mindenesetre úgy véli, hogy a felfedezés végleg romba döntheti azt az elméletet, amely szerint a Homo-fajok voltak az első komplex eszközök készítői.