Újra sikerült sarki fényt fotóznia a gyergyói asztrofotósnak, Munzlinger Attilának. Hétfőn Gyergyó fölött, helyi idő szerint 23 óra 5 perctől fantasztikus, szabadszemmel is látható aurorát kapott lencsevégre. A jelenség tizenöt percet tartott.

Bár rendkívül ritka jelenségről van szó, Gyergyó környékén alig több mint három hónap alatt kétszer is sikerült sarki fényt fotózni: március közepén a Gyergyóditróhoz közeli Cengellér tetőn, június végén pedig a Gyergyócsomafalva melletti Veresvirág kilátónál kapta lencsevégre az aurorát Munzlinger Attila, gyergyószárhegyi amatőr csillagász.

Hajnalodni készülő égbolt az éjszaka közepén – ez a látvány. A tudomány szerint pedig sarki fény keletkezik, amikor napfolt, napkitörések következtében a napból kidobódott magma becsapódik a föld mágneses szférájába.

11 évenként a Nap egy heves tevékenységi ciklusba kezd, ilyenkor napkitörések következtében napszél keletkezik, a Napból kidobódott plazma repül az űrbe és becsapódik a Föld mágneses terébe, az eltéríti, és bizonyos komplex jelenségek folytán a napszélnek egy része, ami elektromosan és mágnesesen töltött, beérkezik a sarkoknál a légkörbe. Ez a napszél a légkörrel interakcióba lép, gerjeszti a légkör molekuláit.

A gerjesztést a molekula mindig egy foton kibocsájtásával adja le.Tehát gyakorlatilag ugyanaz történik, mint a neonfény esetében, csak bolygó méretekben, mondta el lapunknak az amatőr csillagász a márciusi jelenség után.