A sajtóban rendszeresen napvilágot látnak a világ legnevetségesebb törvényeit, előírásait tartalmazó összeállítások. Ezekből általában megtudhatjuk, hogy Szingapúrban tilos a rágógumi kereskedelmi forgalmazása, valamint az orális szex, Floridában pedig a hajadonok vasárnap (egyes források szerint szombaton), nem ugorhatnak ejtőernyővel. Eszement szabályokat nem csak tőlünk több ezer kilométerre találnak ki, idehaza is van belőlük bőven. Íme, egy szerény válogatás.

Tell Vilmos a repülőn

Bár évek óta rendszeresen utazom repülővel, javarészt Kolozsvár és Bukarest között, mostanáig nem volt szerencsém olyan útitárshoz, aki modern Tell Vilmosként, vállára vetett számszeríjjal szállt volna fel a gépre. Ez biztosan annak tudható be, hogy a hazai reptéri szabályzat értelmében számszeríjat az utastérbe bevinni tilos. A szabály pihent agyú megfogalmazója valószínűleg úgy vélte, hogy kelevéz, dzsida és handzsár sokkal kevesebb hazai háztartásban van, mint számszeríj, ezért aztán külön nem nevesítette azokat a tiltólistán. 

Pacsirta és fél disznó a csomagban

A Román Posta előírásai szerint csomagban nem adhatóak fel obszcén vagy erkölcstelen tárgyak. Azt, hogy mi minősül obszcénnak és erkölcstelennek nem részletezi a szabályzat, talán azért, mert előbbi kategóriának már a megnevezése is feltételezi az obszcenitást, ami kerülendő egy olyan erényes és konzervatív - értsd, a rendszerváltás óta szellemiségében édes-keveset változott – intézmény esetében, mint a Román Posta.

Valószínűsíthető azonban, hogy ebbe a kategóriába sorolandók a szexuális segédeszközök és a pornográf jellegű nyomtatványok, valamint -videók. Azon túl, hogy ezek Romániában legálisan forgalmazhatók, a tiltás abszurditása abból fakad, hogy bármilyen tárgyat csak lezárt dobozban vagy zsákban lehet csomagként postázni, a tartalom tehát úgysem látható, következésképpen nem is sértheti senki szemérmét.

Ami az erkölcstelen tárgyakat illeti, csak találgatni tudok, mi minősülhet annak: betöréshez használt feszítővas, esetleg a Hogyan csaljuk meg a házastársunkat anélkül, hogy lebuknánk? vagy a Szélhámosok kisokosa című kézikönyvek?

A Román Posta nem szállít madarakat, kivéve naposcsibéket (nem árt vigyázni, mire megérkeznek, lehet, hogy már vágni való csirke lesz belőlük), galambokat és énekesmadarakat. A mezei pacsirta, a fülemüle és a rigó jöhet tehát, ellenben a veréb, a balkáni gerle és a gólyatöcs, valamint minden egyéb olyan tollas jószág, melyet a teremtő vagy az evolúció nem áldott meg az éneklés tudományával, nem postázható. Szerintem az éneklési képesség helyett a tollazat színe is lehetne a postázhatóság kritériuma, például színes madarak feladhatók csomagként, fehérek ellenben nem. Szegény pelikán és hattyú, így is, úgy is kimaradnak.

Romániából bárki törvényesen kivihet 50 ezer euró értékű valutát a kézipoggyászában úgy, hogy erről nem tájékoztatja a vámhatóságot, azonban belföldre bármely összegű valutát kizárólag minisztériumok és bizonyos, nem nevesített intézmények postázhatnak. Ha tehát egy pár kötött zokni és egy rúd téliszalámi közé becsúsztatok tíz eurót egy borítékban, vétek a posta szabályzata ellen, azonban ha 15 000 lejt rakok dobozba 1 lejes címletekben, s adok fel a csajágaröcsögei rokonok címére, akkor nem követek el szabálysértést.

Bár az obszcenitás, a dalolni nem tudó madarak és a valuta tekintetében nem ismeri a tréfát, más tekintetben a Román Posta meglepően engedékeny. Így például nyers húst és frissen fogott halat küldhetünk csomagban, igaz, csak saját felelősségünkre. A szabály megalkotója talán az emberi hülyeség határait kívánta tesztelni ezzel a lehetőséggel, figyelembe véve, hogy a posta futárszolgálatának számító Prioripost szolgáltatással egy levél akár 48 órát is utazhat országon belül, egy csomag pedig átlagosan egy hét alatt ér el a címzetthez.

Ezért tűnik el az ipari kender az országból

A 2000/143-es törvény értelmében Romániában az ipari kenderültetvényeket a tulajdonos köteles bekeríteni vagy gondoskodni folyamatos őrzésükről. A szigorú előírás oka az, hogy a hazai szabályozás nem tesz különbséget az ipari kender és a világ legelterjedtebb könnyűdrogjának számító marihuána alapanyagaként szolgáló indiai vadkender között, bár előbbi tudatmódosító hatóanyagtartalma maximum 0,2 százalék, utóbbié pedig ennek több mint hetvenszerese, 15 százalék.

Minden bizonnyal a fent-nevezett törvénynek is része van abban, hogy míg 1990-ben Romániában még 43 ezer hektáron termesztettek ipari kendert, addig tavaly a termőterület csak 765 hektár volt. Csoda, hogy a honatyák még nem tették kötelezővé a szilvafa-ültetvények bekerítését vagy folyamatos őrzését, hogy így szorítsák vissza a tájainkon a drogfogyasztásnál lényegesen elterjedtebb mértéktelen italozást.

A fölösleges nyilatkozat a legjobb nyilatkozat

A kolozsvári lakossági nyilvántartó csak akkor bocsát ki személyi igazolványt a 14-ik életévüket betöltő fiataloknak, ha a szülők írásos nyilatkozatot tesznek arról, gyermekük az ő lakásukban lakik. Az, hogy a szülőnek törvény által is előírt kötelessége lakhatást biztosítani kiskorú gyermekének, hidegen hagyta a szabályalkotót, aki tartotta magát a bürokrata-szentírás parancsolatához: A fölösleges nyilatkozat a legjobb nyilatkozat.

A nagyváradi lakossági nyilvántartó azzal a feltétellel újítja meg az elvált emberek személyazonossági igazolványát, ha bemutatják a válást kimondó bírósági végzést. A végzés felmutatása akkor is kötelező, ha az illető nem változtatott nevet, válása óta már háromszor cserélt igazolványt, esetleg újraházasodott. Az, hogy a személyazonossági kártyán nincs feltüntetve a családi állapot, illetve, hogy a tisztviselő az adatbázisban úgyis látja azt, lényegtelen szempontok az előírás megalkotói szerint. Ugyanakkor méltányolandó, hogy az új igazolvány megszerzéséhez nem kell orvosi igazolás arról, volt-e hepatitiszfertőzésünk, esetleg maláriánk.