Két és fél évig dobogott disznószív egy pávián testében


-A A+

Egy különleges hatóanyagkoktélnak köszönhetően két és fél évig vert egy majom testébe ültetett génmódosított malacszív. Korábbi kísérletek alkalmával csupán alig fele ennyi ideig működött az átültetett szerv – írja az MTI. Pontosan 945 napig vert a szív, amelyet egy pávián hasüregébe ültettek – közölték amerikai és német kutatók a Nature Communications című szaklapban.

Az adományozott szervek hiánya miatt a fajok közti szervátültetést, a xenotranszplantációt az emberek számára is lehetséges alternatívaként kutatják a tudósok. Ennek egyik legnagyobb problémája a fajidegen implantáció ellen fellépő heves kilökődési reakció. Muhammad Mohiuddin, az amerikai Maryland államban, Bethesdában lévő Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatója és csapata ezt a heves reakciót akadályozta meg sikeresen viszonylag hosszú időn át öt Anubisz-páviánnál (Papio anubis).

A két-három éves majmokba 6-8 hetes, génmódosított malacok szívét ültették be. A szervek átlagban 289 napig működtek. A majmok hasüregében hozzákapcsolták a szíveket a vérkeringéshez. A szervek pumpáltak, de nem vették át a szív szerepét. „Az, hogy tényleg pótolják a szívet, a következő lépés lesz, ezen dolgozunk éppen Münchenben” – mondta Bruno Reichart, német kutatói társaság (DFG) xenotranszplantációs területének szóvivője. A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem két munkatársa is részt vett az amerikai vizsgálatban.

„Ezeknél a kísérleteknél a sikeres immunelfojtás volt a nagy teljesítmény. Ez nagyon egyszerű, nem toxikus és embereknél is kivitelezhető” – mondta ki Reichart. Mohiuddin csapata egy meghatározott antitestekből és gyógyszerekből álló keveréket alkalmazott, amely megakadályozta, hogy a majomtest idegen testként kilökje a malacszívet. Reichart elmondta: „a szívek csak akkor haltak el, amikor leállítottuk az immunelfojtást annak érdekében, hogy teszteljük, beilleszkedtek-e a szervek”.

A génmódosított sertések szervei többek között az emberi véralvadási tényezőkhöz is jobban alkalmazkodnak. A sertések az emberek számára potenciális donorok, mivel anyagcseréjük hasonlít az emberéhez. A német szervadományozási alapítvány adatai szerint Németországban 2015-ben 280 szívátültetést hajtottak végre. Az azt megelőző évben 300 transzplantáció történt, de több mint 500-an vártak új szívre.








EZT OLVASTA MÁR?

X