A világ egyik legnagyobb, 120 ezer hívő befogadására alkalmas mecsete épül Algériában tisztviselők szerint azért, hogy Abdel-Azíz Buteflika algériai elnök ezzel koronázza meg politikai hagyatékát, és az észak-afrikai ország így ellensúlyozza a radikális iszlám terjedését - írta pénteken honlapján a The Guardian című brit napilap.

A világ legmagasabb - 265 méter magasra tervezett - minaretjét is magában foglaló Dzsamaá El Dzsazaír mecset egy olyan épületkomplexum részeként épül az algériai fővárosban, Algírban, amely egy Korán-iskolának, egy egymillió könyvet tartalmazó könyvtárnak és a muzulmán művészetet és történelmet bemutató múzeumnak ad otthont.

Az észak-afrikai országban az 1990-es években a kormányerők és az iszlamisták között véres polgárháború dúlt, amelyben mintegy kétszázezren vesztették életüket. Több mint két évtizeddel később Algéria számos részén továbbra is aktívak a fegyveres csoportok, és az országban többször is merényletet hajtottak végre az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet helyi sejtjei. 

Ahmed Madani, a projektért felelős Abdelmadzsid Tebbune lakásépítési és városfejlesztési miniszter egyik tanácsadója azt mondta, néhányan megvádolták őket, hogy a szélsőségeseknek építenek imahelyet. Kifejtette, hogy ennek épp az ellenkezője történik, a szélsőségesek ugyanis hevesen ellenzik a mecsetépítést. Madani azt reméli, hogy a 2017-ben elkészülő mecset a szélsőségesség minden formája elleni védőpajzsként funkcionál majd, és a mérsékelt muzulmánok az iszlamisták által fenntartott imahelyekről átpártolnak a Dzsamaá El Dzsazaír mecsethez. A tanácsadó emlékeztetett arra, Algéria 1962-es függetlenedése óta tervezi egy gigantikus méretű imahely megépítését. A sokak által "Buteflika-mecsetnek" titulált építkezés az elnök újraválasztása óta indult el.

Buteflika az ország függetlenségéért vívott, 1962-ben véget ért háború veteránja, s tizenöt évvel ezelőtt, 1999-ben került hatalomra a hadsereg segítségével. Idén áprilisban iktatták be negyedik elnöki mandátumába.

A mecsetépítést sokan bírálják, mivel az olajárak esése miatt jelentősen csökkent az ország bevétele, és a bírálók szerint az egekbe kúszó költségeket inkább kórházak építésére és az egészségügy javítására kellett volna fordítani.