A szarvasmarhák tomporára felfestett szemekkel próbálják megóvni a haszonállatokat az oroszlánoktól Botswanában az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársai, akik július közepén kezdik el tesztelni a gazdák, jószágaik és az oroszlánok békés együttélését szolgáló módszert.

A szakemberek elmélete szerint a vadon közelében legelő szarvasmarhák farára pingált szemek megtévesztik a nagymacskákat, elhitetve velük, hogy észrevették őket, ami végül távozásra sarkallja a ragadozókat. "A védett övezetek zsugorodása miatt az oroszlánok egyre gyakrabban kerülnek összetűzésbe az emberekkel" - mondta Neil Jordan, az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa.

A nagymacskák megeszik a haszonállatokat, ami meglehetősen negatívan érinti a gazdák megélhetését, akik megtorlásként lelövik, vagy megmérgezik az oroszlánokat - olvasható az intézmény honlapján.

Az oroszlán sebezhető fajként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján. A felnőtt egyedek száma ma 23 ezer és 39 ezer között mozog, míg az 1990-es években a populáció mérete a százezres egyedszámot is meghaladta.

A természetben a "lebukás" eltérítheti a ragadozót. A pillangók szárnyán lévő szem-szerű mintázat elrettenti a madarakat; Indiában az erdőben dolgozó favágók már régóta maszkot viselnek a fejük hátsó részén, hogy elriasszák az emberevő tigriseket.

Jordan ezek alapján dolgozta ki "trükkjét", amelyet már tavaly bevetett Botswanában, ám akkor csak egy 62 egyedet számláló szarvasmarha csorda egyharmadára festett plusz szemeket társaival. A tízhetes tesztidőszak eredményei bíztatóak voltak: egyetlen festett jószágnak sem lett baja, az oroszlánok három jelöletlen állattal végeztek.

A szakember július közepén tér vissza az afrikai országba, hogy tovább tesztelje módszerét. Egy 60 egyedet számláló csorda nagyjából felét fogják megjelölni és az állatok egy részét, valamint egy vadon élő oroszlánt GPS-nyomkövetővel szerelnek fel, hogy nyomon kövessék az állatok mozgását és megnézzék, hogy mikor és hol "futnak össze" leggyakrabban.