Kanalak, szobrok, bútorok, tükrök, szamovárok a marosvásárhelyi régiségvásáron


-A A+

Ritka könyvek – írta a könyves stand előtt egy kétnyelvű felirat a Promenada Mallban péntektől vasárnapig tartó régiségvásáron. Közelebbről szemlélve a könyveket azonban a szenvedélyes könyvgyűjtő egy pillanat töredéke alatt felismeri a ’70-80.as években kiadott köteteket, amelyek a Kriterion-, az Albatros-, vagy a Ion Creangă kiadó gondozásában jelentek meg és amelyek valamennyi erdélyi magyar értelmiségi könyvtárában megtalálhatóak.

A három napig tartó vásáron rengeteg bizsu kapható, ezüst és féldrágakő ékszer, gyűrű, nyaklánc, karkötő, a színes, tarka-barka  kínálat hosszú standokot foglal le. Azokat rézből, bronzból, vagy azok utánzatából készült szobrok, kisplasztikák, nippek követnek, illetve bútordarabok, kanapék, fotelek, asztalkák, szekrények. Végigszemlélve a kínálatot, alig egy-két darab nyerte el a tetszésünket, a zöme túl díszesnek, túl művinek, túl giccsesnek tűnt.

A szenvedélyes gyűjtő apróságok után kutakodik. Valaki egy 4-5 centis üvegbagoly árára kíváncsi. „Harminc lej, milánói” – mondja az árus magyarul. „Esetleg muránói, de akkor is túl sokat kér érte” – mondja az érdeklődő és továbblép. Egy másik tetszetősebb darab, egy fém bagoly-alátét, 25-30 centi hosszú, 10 centi széles, – 75 lejt kér a tulajdonos érte, míg egy jókora, bronzbagolyért, 30 centi magas, 150 lejt.

A gyűjtők között vannak, akik gyűszűt vagy kiskanalat, kávéscsészét, porcelánbabát, szamovárt, miniatűr festményt gyűjtenek. Minden van a vásárhelyi vásárban, különleges formájú ajtókilincs, dugóhúzó, poháralátét, állatfigura, olajfestmény, velencei tükör, fali- és álló óra, kancsók, ebédlőkészletek, kések, katonai sisak, tőr és kard. Az árusok között a helyiek mellett az ország szinte valamennyi részéből, magyarok, románok és romák kínálják többnyire azt, amit megvásároltak családi hagytékokból, lebontásra ítélt házak padlásáról, kamrából, pincéből, vagy olyan műhelyekből, ahol dísztárgyakat restaurálnak. 








EZT OLVASTA MÁR?

X