A télen születettek nagyobb eséllyel lesznek skizofrének, akik pedig nyáron jöttek a világra, nagyobb eséllyel követnek el depresszióból következő öngyilkosságot. A hasonló, tudományosan kimutatott összefüggésekben persze nem maga a születési időpont az ok, hanem az időponttal kapcsolatos mögöttes tényezők, például a napfényes órák száma vagy az adott időszakra jellemző járványok.

A napfény hiánya skizofréniát okozhat

Régi megfigyelés, hogy az északi féltekén a skizofréniával élő páciensek születési időpontja jellemzően a késő téli, kora tavaszi hónapokra esik: a betegek többsége január és április között született.

Az összefüggést napjainkig több száz tanulmány bizonyította, többek között a dán Preben Bo Mortensen és munkatársainak 1.75 millió résztvevőt számláló követéses vizsgálata. Eredményeik szerint a februári és márciusi születésű gyermekek esetében 10 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki később skizofrénia, mint nyáron született társaiknál. Mivel a skizofrénia kialakulásának valószínűsége a népességben igen alacsony (körülbelül 7-8/1000 fő), így ennek a 10 százalékos növekedésnek inkább csak tudományos szempontból van jelentősége. Senkinek sem kell tehát megijednie azért, mert télen vagy tavasszal született: a relatív és viszonylag nagynak tűnő 10 százalékos növekedés abszolút értelemben igen csekély mértékű kockázatnövekedést jelent, azaz egy nagyon kicsi valószínűség változik meg körülbelül a tizedével.

A jelenség okával kapcsolatban számos elmélet ismert. Az egyik ilyen teória szerint a terhesség alatti D-vitamin hiány növeli a skizofrénia kialakulásának kockázatát a születendő gyermekben. A D-vitamin jelentős részben a bőrünkben keletkezik napfény hatására, pontosabban a szervezetben lévő előanyaga itt alakul át vitaminná, bár kis mennyiségben bizonyos ételekben, így a zsírosabb halakban, egyes tejtermékekben is megtalálható. A téli hónapokban lényegesen kevesebb a napfényes órák száma, ráadásul kevesebb időt töltünk a szabad ég alatt, és akkor is viszonylag kis bőrfelületet hagyunk fedetlenül, tehát ilyenkor jellemzően kiürülnek a D-vitamin-tartalékaink. A D-vitamin számos egyéb hatása mellett az idegrendszer egyes funkcióit is befolyásolja.

Az évszakonként változó szuicid hajlam

A születési dátum és az öngyilkosság közötti összefüggés eddigi legnagyobb mintán történő igazolását egy magyar kutatócsoportnak köszönhetjük. Döme Péter pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztályának kutatója és munkatársai a mai Magyarország területén 1930 és 1969 között született, több mint hat és fél millió személy adatait dolgozták fel a KSH Népmozgalmi Adatbázisának alapján.

A születési hónap erős összefüggést mutatott a későbbi öngyilkosság kockázatával: a mintában a tavaszi-nyári születés az őszi-téli időszakban születéssel összehasonlítva magasabb öngyilkossági rizikóval párosult. A teljes mintában a decemberi születésűekhez képest a júliusi születésűek 13,8 százalékkal nagyobb eséllyel követtek el befejezett öngyilkosságot.

A jelenség okát a fenti kutatásban nem vizsgálták, azonban a szerzők szerint a legvalószínűbb kapcsolat az öngyilkosság és a születési dátum között a központi idegrendszeri szerotoninszint születési évszak szerinti változása. Több korábbi vizsgálat is kimutatta, hogy a gerincfolyadékban a szerotonin bomlási termékének szintje magasabb az augusztustól januárig tartó időszakban született személyeknél. Az pedig ismert tény, hogy az alacsonyabb szint depresszióra hajlamosít (vagy legalábbis a depressziósok között jellemzően jelen van), és nagyobb szuicid rizikóval jár együtt.

Az öngyilkosság esélyét leginkább a kezeletlen depressziós epizód fokozza, de növeli a kockázatot az alkoholizmus, a súlyos testi betegség (főleg, ha gyógyíthatatlan), az egyedülálló státusz, a férfi nem, a munkanélküliség, a dohányzás, az alacsony társadalmi réteg és a felmenők között előfordult öngyilkosság is.

Nem megbízható a horoszkóp, de nem is alaptalan

Tudományosan nem bizonyítható a horoszkópkészítés alapjául szolgáló elmélet, miszerint születésünk napra, órára pontos dátuma egész személyiségünket, illetve várható jövőnket is meghatározza. Létezik azonban néhány olyan tulajdonság, illetve betegség, amelyeknek a kockázata a kutatások szerint valóban nem egyforma a naptári év különböző időszakaiban születettekben.

Például több vizsgálat egybehangzó eredménye szerint az őszi-téli születés valamivel magasabb várható élettartammal jár együtt, mint a tavaszi-nyári; a tavasz végén vagy kora nyáron születettek cserébe magasabbak, míg az őszi-téli születésűek alacsonyabbak az átlagnál. Egyes kutatások szerint a születési dátum olyan személyiségjellemzőkkel is összefügghet, mint például az újdonságkeresés, a problémamegoldó készség vagy a jutalomérzékenység.

A születésnap a kronotípusunkat is befolyásolja: a tavasszal-nyáron születettek inkább az esti, „bagoly” típusba, míg az őszi-téliek a reggeli, „pacsirta” típusba tartoznak; a jelenség mögött az alvás-ébrenlét ciklust befolyásoló melatonin hormon eltérő anyagcseréjét sejtik.

Míg a születés időpontja és a szkizofrénia vagy az öngyilkosság esetén elfogadható és legalábbis részben tudományosan is alátámasztott magyarázatok állnak rendelkezésre, addig sok egyéb összefüggést csak megfigyeltek, de a magyarázattal egyelőre adós a tudomány. Ilyen például a születési szezon és a termékenység kapcsolata, a nők születési dátuma ugyanis összefüggést mutat a későbbi gyermekek számával. A fenti és ehhez hasonló megfigyelések mögötti biológiai magyarázatok felderítése, a hatásmechanizmus tisztázása még jelenleg is folyamatban van.