Érdekesen kezdődött a brutális hármas gyilkossággal vádolt R. Răzvan tárgyalása a Szatmár Megyei Törvényszéken: lánytestvére 300 ezer lejes erkölcsi kártérítést követel tőle szüleik és nagymamájuk megölése miatt. A vádlott továbbra is tagad.

Megbilincselve, a rendfenntartók és hivatalból kirendelt védőügyvédje kíséretében érkezett a Szatmár Megyei Törvényszék tárgyalótermébe csütörtökön a 33 éves, szinte felére lefogyott R. Răzvan, akit az ügyészek azzal vádolnak, hogy tavaly november 22–én brutális kegyetlenséggel, húspotyolóval agyonverte szüleit és idős nagymamáját Apa községben.

Lánytestvére sem hisz az ártatlanságában

A tárgyalóteremben több családtag is jelen volt, ügyvédeikkel együtt, köztük a vádlott lánytestvére, aki polgári pert indított R. Răzvan ellen, 300 ezer lej erkölcsi kártérítést követelve a férfitől szüleik és nagymamájuk megölése miatt. A nő ügyvédje úgy fogalmazott: az összeget jótékonysági célokra ajánlják majd fel. Ám bármilyen célra is akarná majd fordítani, kevés az esélye, hogy az összeget megkapja, ugyanis testvére semmilyen anyagi háttérrel nem rendelkezik, s az elmúlt fél évben többször is arra panaszkodott, hogy nincs pénze „rendes védőügyvédre”, be kell érnie a hivatalból kirendelttel.

A lánytestvér azonban nem csak panaszosként, de tanúként is volt jelen, s mint vallomásában fogalmazott: testvére letartóztatásáig egy pillanatig sem hitte, hogy bármi köze lehetne a szörnyű tetthez. Bár az megfordult a fejében, hogy a férfi bizonyos körökben esetleg beszélhetett arról, milyen jómódúak a szüleik, mindig nagyobb összegű készpénzt tartanak otthon, s ez vezetett volna a megölésükhöz.

A nő elmondta, testvére temetés utáni kősziklaszerű érzelemmentességét kissé furcsállta ugyan, de a szülők halála okozta sokk számlájára írta — számára pedig az jelentett sokkot, amikor a férfi letartóztatását követően megtudta a rendőröktől, hogy ő vitte haza édesanyjukat a buszmegállóból, ezt a tényt ugyanis testvére egyetlen alkalommal sem mondta el neki. A nyomozók által bemutatott a közvetett és közvetlen bizonyítékokat látva már nem hisz testvére ártatlanságában.

A vádlott tagad

R. Răzvan viszont továbbra is ártatlannak vallja magát, és tagadja, hogy nyereségvágyból agyonverte volna 80 éves nagymamáját, 59 éves édesapját és 56 éves édesanyját azon a novemberi késő délutánon. Mint mondta, valóban várta munkából hazaérkező édesanyját az apai buszmegállóban, haza is vitte, majd felment a családi ház emeletére, ahol átöltözött, és visszaindult Szatmárnémetibe, távozása pillanatában pedig még mindhárom családtagja életben volt.

Állítása szerint édesapja gépkocsija nem abban a pozícióban volt az udvaron a gyilkosságok felfedezésének reggelén, mint ahogyan ő előző este leparkolta, s szerinte a tettes sokkal inkább az a roma férfi lehetet, aki többször is segített szüleinek a ház körüli munkákban. Hozzátette azt is: az épületek elhelyezkedésének adottságaiból kifolyólag nem támadhatott rá édesapjára anélkül, hogy az észre ne vette volna, hiszen nagy távolság van az istálló és a ház között – az ügyészek vádirata szerint  a ház előszobájának függönye mögül leste az istállóban tehenet fejő édesapát, majd amikor az az udvarra lépett, lerohant a lépcsőkön, ráugrott, és a húspotyoló bárd részével sújtott többször is a fejére.

A tárgyalás végén R. Răzvan ismét kérte a bíráktól házi őrizetbe/jogi felügyelet alá való helyezését, mert állítása szerint semmiféle döntő bizonyítékkal nem rendelkeznek ellene, a mindenkire érvényes „ártatlan, amíg bűnössége be nem bizonyosodik” elvet az ő esetében nem alkalmazták és az előzetes letartóztatásban töltött hat hónap alatt egészsége megromlott. A következő tárgyalást két hét múlva tartják.