A legfrissebb adatok szerint már 350 ezer állatot kell elpusztítani az országban az afrikai sertéspestis miatt. Eddig 700 fertőzési gócot regisztráltak 10 megyében, és Székelyföldön kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek a hatóságok arra, hogy a betegség ne jusson be Hargita és Kovászna megyébe. Az ügyben szerdán megszólalt az államfő is.

A sertéspestis terjedését megfékező intézkedések sürgős meghozatalára szólította fel szerdán a kormányt Klaus Johannis. Állásfoglalásában az államfő emlékeztetett arra, hogy a kór máris több tízmillió euró kárt okozott a nemzetgazdaságnak, több ezren vesztették el a munkahelyüket, és az országi dél-keleti részében lévő állatfarmok gyakorlatilag megsemmisítésre vannak ítélve.

Klaus Johannis a kormányt okolja a kialakult válságért, mert az Európai Bizottság korábbi figyelmeztetései ellenére nem hozta meg a szükséges intézkedéseket a sertéspesti megfékezésére, és sem az állattenyésztőket, sem a lakosságot nem tájékoztatta időben a kór veszélyeiről. Azzal vádolta a Dăncilă-kabinetet, hogy csak tehetetlen szemlélője a betegség okozta pusztításnak.

Románia a legfertőzöttebb

Az államfő aggodalma jogosnak tűnik, hiszen a sertéspestis miatt elpusztításra ítélt állatok száma mára már elérte a 350 ezret Romániában. Ez a szám a múlt hétvégén ugrott meg, amikor a kór elérte Brăila megye több farmját. Az egyikben hozzávetőleg 140 ezer, egy másikban 35 ezer disznót  támadott meg az afrikai sertéspestis.

Az előbbi farm Európa második legnagyobb ilyen létesítménye. Az állategészségügyi hatóság feltételezése szerint a járvány a Dunán keresztül terjedt el Brăila megyében, hiszen a farmokat a folyó vizéből látták el. A folyóban döglött disznókat találtak korábban, amit vélhetően felelőtlen állampolgárok dobtak a vízbe, akiknek állatait szintén megtámadta a gyógyíthatatlan kórokozó.

Az országban jelenleg 700 fertőzési góc van összesen tíz megyében. Az uniós tagállamok hatóságai által szolgáltatott adatok alapján az Európai Bizottság készített egy térképet, amely szerint Európa szintjén Romániában a legelterjedtebb az afrikai sertéspestis. A kór magyarok lakta megyékben (Szilágy, Szatmár, Bihar) is felbukkant, de már a Hargita és Kovászna megyei vaddisznóállományt is megfertőzte.

Elérheti-e Székelyföldet?

Sikó Barabási Sándor háromszéki főállatorvos, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, nem lehet kiszámítani azt, hogy milyen esélyekkel lehet elkerülni a fertőzés székelyföldi megjelenését. Magyarázata szerint három útja van a betegség felbukkanásának: a vaddisznók terjeszthetik, böllérek hurcolhatják be az általuk értékesített beteg állatokkal, vagy a járvány által érintett megyékből érkező kirándulók hozhatnak magukkal fertőzött disznóhúst, amit a szabadban elkészítenek, és a maradékot eldobhatják, ami ismét fertőzés veszélyt jelent.

Háromszéken mindenesettre állandó készültségben vannak azok az intézmények, amelyeknek feladata, hogy megelőzzék a sertéspestis járványt Kovászna megyében.  A főállatorovos tájékoztatása szerint rendszeresen tanácskoznak a vadászokkal, a környezetvédelmi és erdészeti szakemberekkel, illetve felkeresik a polgármesteri hivatalokat, a helyi disznótartó gazdákat, esztenák felelőseit, akiket utasítanak arra, hogy vigyék elkerített helyre, istállókba a sertéseket, hogy azok ne érintkezhessenek vaddisznókkal.

Büntetik a felelőtlen állattartókat

A háromszéki főállatorvos szerint az elmúlt napokban közel 260 esztenát ellenőriztek le, hogy betartják-e a sertések elkerítésére vonatkozó rendeletet és 31 esztenán találtak szabadon engedett disznókat. Ezeket az állatokat időközben elkerített helyre szállították, az esztenák működtetői viszont 600 és 1200 lej közti büntetést kapnak.

Kovászna megyében 42 500-ra tehető a sertésállomány, ennek jelentős részét háztájon nevelik. Háromszéken 7 engedélyezett sertésfarm működik, ahol összesen 6600 egyedet tartanak számon, mondta Sikó Barabási Sándor. Hozzátette: a sertésfarmokat is rendszeresen ellenőrzik, egyik farm működési engedélyét már vissza is vonták és 1500 lejt büntetést róttak ki, mivel a cég nem tartotta be a járványbiztonsági intézkedéseket.

A sertéspestis járvány háromszéki megjelenésének megelőzése érdekében betiltották az állatvásárok és kiállítások szervezését, mondta a főállatorvos, aki szerint ellenőrzik a vágóhidakat és húsfeldolgozókat is. Ezek csak szigorú felügyelet mellett vásárolhatnak disznóhúst a sertéspestis járvány által érintett megyékből, de ez esetben a húsra ráütnek egy hatszögletű hatósági pecsétet. Tapasztalatok szerint ez a húst nem igazán lehet értékesíteni, mivel a kereskedők vonakodnak átvenni a fertőzött megyékből származó disznóhúst.

Megtizedelik a vaddisznó állományt

Sikó Barabási Sándor szerint amióta felütötte fejét a sertéspestis járvány, az állattartó gazdák körében megnőtt az azonosító fülszám igénylés, hiszen megijedtek, hogy ha Háromszéken is felüti fejét a fertőzés, akkor nem kaphatnak kártérítést a nyilvántartásban nem szereplő állataik kényszerlevágása után. Ugyanakkor a vadásztársaságok is az eddiginél több elejtett vaddisznó esetében kértek egészségügyi vizsgálatot, eddig 470 kilőtt vaddisznó esetében kértek hatósági vizsgálatot.

A háromszéki főállatorvos rámutatott, hogy a katasztrófavédelmi bizottság rendelete értelmében négyzetkilométerenként 0,5 egyedre kell csökkenteni a vaddisznó állományt. Számítások szerint Kovászna megye területén 3000 vaddisznó él, számukat 1000-re kell visszaszorítani. Sikó Barabási Sándor szerint várhatóan megritkítják a farkas-, róka- és sakálállományt is, amelyek ugyancsak hordozhatják a sertéspestis vírusát.