A vidéki iskolák 60 százalékában nincs angol WC, azoknak a tanintézményeknek aránya pedig még nagyobb, ahol fával fűtenek. Kilenc gyerekre jut egy számítógép.  

Annak ellenére, hogy csak a 2007 és 2013 közötti időszakban 1781, javarészt faluhelyen található, a XXI-ik századi igényeknek nem megfelelő iskolaépületben szűnt meg az oktatás, a vidéki oktatási infrastruktúra állapota még mindig anakronisztikus.

Az elmúlt tanévben 7010 oktatási intézmény működött Romániában, derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. Ezek közül körülbelül 4000 elemi-, illetve V.-VIII. osztályokkal működő iskola, amelyek nagyobbik része, mintegy 2800 intézmény, falvakban található.

Még mindig fával fűtenek

Bár a közép-kelet-európai térségben egyedülálló módon földgázból szinte önellátóak vagyunk, az Oktatási Minisztérium kimutatásai szerint 3500 oktatási intézményben jelenleg is fával fűtenek. Ezek elsöprő többsége alsó tagozatos községi iskola.

Talán még ennél is tragikusabb, hogy 2400 iskolában, melyek szinte kivétel nélkül vidéken találhatók, nincs angol WC, a mellékhelyiségek az udvar végében vannak. A tavalyi tanévben az alsó tagozatos iskolákba 1,7 millió diák volt beiratva, közülük 763 ezren a szerencsés kivételektől eltekintve általában hiányos infrastruktúrájú községi iskolákba jártak.

Úgy tűnik, hogy 100 év leforgása alatt nem történt látványos előrelépés infrastrukturális téren a falusi iskolákban. Az 1922-es statisztikai évkönyv adatai szerint akkor 6000 falusi iskola működött az országban, 720 ezer diákkal, angol WC és gázfűtés egyikben sem volt. Az iskolák azért fogyatkoztak meg látványosan, mert akkoriban a lakosság 80 százaléka falun élt, ellenben napjainkra a vidéki népesség részaránya 50 százalékra csökkent. 

Kilenc gyerekre jut egy számítógép

A falusi iskolák felszereltség dolgában is mostohagyereknek számítanak. Az alsó tagozatos iskolákban tavaly 136 365 asztali számítógép állt a tanulók rendelkezésére, ezek közül kb. 83 ezer volt a vidéki intézmények tulajdonában. Ez azt jelenti, hogy a falusi iskolákban átlagban 9 gyerekre jut egy számítógép.

Városon még rosszabb a helyzet, ugyanakkor az összképet árnyalja az a tény, hogy urbánus környezetben a háztartások informatikai ellátottsága nagyságrendekkel nagyobb, mint faluhelyen, a gyerekek többsége egész fiatalon, már otthon megismerkedik a számítógéppel. Falun távolról sem ez a helyzet. „Első órán, amikor mondtam, hogy kapcsolják be a gépeket, a gyerekek többsége azt sem tudta, hol van a gomb, amit meg kell nyomni” – mondja E., aki egy kalotaszegi faluban tanít informatikát.

A diákok 42 százaléka funkcionális analfabéta

Mindezeken túl vidéken általánosságban alacsonyabb az oktatás színvonala, mint városon, mivel sok iskola összevont osztályokkal működik, oktatnak szakképzetlen pedagógusok is, illetve gyakori, hogy az alacsony óraszám miatt, egy diplomás pedagógus nem csak azt a tantárgyat tanítja, melyre szakosodott.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy idehaza a 15 éves diákok 42 százaléka funkcionális analfabéta, és ez arány vidéken valamivel magasabb, mint városon. A funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy valaki tud írni és olvasni, de nem tudja értelmezni a szöveget. Az Európai Unióban mi állunk a legrosszabbul ezen a téren. Magyarországon a diákok 27,5 százaléka funkcionális analfabéta, az uniós átlag kevéssel 20 százalék alatt van.