Péntektől új törvény szabályozza a lakóközösségek életét. A lakástulajdonosok akár súlyos bírságokra is számíthatnak.

Radu Opaina, a Lakástulajdonosi Társulások Szövetségének (FAPR) országos elnöke szerint több problémás cikkelye van a péntektől hatályba lépett 2018/196-os törvénynek, amely a lakóközösségek életét szabályozza. Az egyik ilyen paragrafus a lakástulajdonosi társulás forgótőkéjéhez (fond de rulment) való hozzájárulás kötelezővé tétele, hiszen – mint mondta  - ezzel bátorítják a közköltség-részesedésüket ki nem fizető lakókat.  

„A forgótőkéhez való hozzájárulás eddig önkéntes alapon működött, az új törvény kötelezővé teszi a befizetést. Ez két szempontból is problémás, hiszen egyfelől – múltbeli tapasztalatok alapján – a lakóközösségi elnökök hajlamosak a rendelkezésre álló pénzzel önkényesen rendelkezni, másfelől pedig ugyanezek az elnökök úgy is dönthetnek, hogy a forgótőkéből fedezik a közköltség hátralékkal rendelkező lakók tartozását, ezzel csökkentve a fizetési nyomást, kényszert ezeket a lakókon” – magyarázta Opaina.

Az új jogszabály súlyos bírságokat is előirányoz a törvényszegő tulajdonosok, bérlők, gondnokok és lakástulajdonosi társulások esetében, ezek akár 10 ezer lejre is büntethetők, ha a megszegik a következő „együttélési szabályokat”:

• a tulajdonos köteles jó állapotban megőrizni és saját költségén karban tartani a lakását, valamint a lakásban levő fűtési, elektromos, víz- és gázszolgáltatási felszereléseket, hogy ne okozzon semmilyen kár a többi lakástulajdonosnak.
• a lakástulajdonos köteles beengednie a lakástulajdonosi társulás elnökét, a végrehajtó bizottság egy tagját, a lakóközösségi elnököt és egy szakképzett szerelőt a lakásába, hogy a csak onnan elérhető közös tulajdonrészben javításokat végezhessen. Ennek a megtagadása 2-1000 lejig terjedő bírsággal büntethető.
• ha egy lakástulajdonos kárt okoz a közös tulajdonrészben, vagy egy másik lakástulajdonos lakásában, akkor köteles a kárt saját költségén megjavítania, vagy kifizetnie a javítási költségeket.
• a lakástulajdonosok nem módosíthatnak lakásuk belső beosztásán csak azt követően, hogy megszerezték az erre szakosodott hatóságok engedélyét.
• azok a lakástulajdonosok, akik „beköltöznek” közös tulajdonrészekbe (szárítók, pincék stb.) a bérleti szerződés aláírásakor bizonyítaniuk kell, hogy nincs tartozásuk a lakástulajdonosi társulás és a közüzemi szolgáltatók felé.
•  a lakástulajdonosok kötelesen részt venni a lakástulajdonosi társulások gyűlésein. Ezután nem képviselheti őket és nem szavazhat a helyükben a lakástársulási elnök, adminisztrátor vagy szomszéd csak akkor, ha írásban erre felhatalmazza az illető személyt.  Az igazolatlan hiányzás 200-1000 lejig terjedő bírsággal büntethető.
• az adminisztrátornak kötelessége egyéni illetve szakmai felelősségbiztosítást kötnie, amennyiben ezt elmulasztja 500-től 3 000 lejig terjedő bírságot szabhatnak ki rá.
• azok az adminisztrátorok, akik a törvény által előírt feltételeknek nem felelnek meg, nem rendelkeznek adminisztrátori tanúsítvánnyal, nem kötöttek civil- vagy munkaszerződést a lakástulajdonosi társulással 5 000-től 10 ezer lejig terjedő bírságot kockáztatnak.
• a lakástulajdonosi társulás vagyonának nem rendeltetésszerű felhasználása 5 ezertől 10 ezer lejig terjedő bírsággal büntethető. Amennyiben büntetőkönyvi besorolás alá esnek a tettek, akkor természetesen a bíróság előtt is kell felelnie.
• a lakástulajdonosi társulások kötelesek forgótőke alapot létrehozni. Amennyiben ezt elmulasztják 2 500-tól 5 ezer lejig terjedő bírságot szabhatnak ki rájuk. Továbbá ha pedig a forgótőkét nem rendeltetésszerűen használják, akkor 4-9 ezer lej lehet a bírság.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a megbírságolt lakástulajdonosoknak, lakástulajdonosi társulásoknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy a bírság alsó határának felével rendezzék tartozásukat. A bírságolási jogot a helyi rendőrök, a polgármesteri hivatal munkatársai és az építkezési hatóság felügyelői kaptak.