Jövő héten egyeztet az RMDSZ az ügyvivő oktatási miniszterrel arról, hogy vonja vissza elődje, Valentin Popa júliusban kiadott, jogsértő rendeletét, amely miatt a magyar tanítók októberre már nem kapják meg a román órákért eddig járó plusz pénzt. A rendeletet a diszkriminációellenes tanács is vizsgálja, a tanügyi szakszervezet pedig pert fontolgat a minisztérium ellen.

Valóságos aknát hagyott maga után a múlt héten lemondott Valentin Popa oktatási miniszter. Alig csitult el a románnyelv-oktatással kapcsolatos, utólag a posztjába kerülő intézkedése által kiváltott tiltakozáshullám, kiderült, hogy a volt tárcavezető júliusban hozott egy rendeletet, amely ismét a magyar tanítókat hozza méltatlan és hátrányos helyzetbe. A július 27-én kiadott, 4165-ös számú rendelet következtében ugyanis az elemi osztályokban oktató pedagógusok októbere már nem utalják ki azt a plusz pénzt, ami az román órák megtartásáért járt nekik. A többletösszeget eddig azért kapták, mert az óraszámuk meghaladta a román kollégáikét.

A képviselőházi oktatási bizottságának tagja, Szabó Ödön szerint erre azért csak most derült fény, mert a magyar tanítóknak a vakáció idején amúgy sem jártak ezek a plusz összegek. Szeptemberre sem, mert a Valentin Popa által kezdeményezett, időközben hatálytalanított kormányrendelet-cikkely szerint a román órákat az előző hónapban még szaktanárok tartották. Októberre visszaállt a régi rend, de a jelenlegi állás szerint a magyar tanítók nem kapnak a román órákért plusz pénzt, mert kifizetésüket a volt miniszter nyár közepén kiadott rendelete nyomán a tárca az EduSal programban letiltotta.

Az előzmények

A júliusi rendelet előzményeiről beszámolva Szabó Ödön emlékeztetett: a román és a magyar elemi osztályokban oktató tanítók hosszú évekig ugyanazt a fizetést kapták. Markó Béla kormányfő-helyettesi mandátuma idején, 2007-ben az akkori oktatási miniszter elrendelte, hogy a plusz órákat a magyar pedagógusoknak fizessék ki. Ez az óraszám egyébként évfolyamonként változik, az előkészítő osztálytól a negyedik osztályig fokozatosan nő.

Később a 2011-es tanügyi törvény ezt a miniszteri rendelet törvényerejűvé emelte. „A tanügyi törvényben mind a mai napig érvényben van, hogy a román és a kisebbségi kerettanterv közötti óraszámkülönbséget külön fizetik a kisebbségekhez tartozó diákokat oktató tanítóknak. Utóbbiaknak ez plusz jövedelmet jelentett, ami természetes, hiszen többet is dolgoztak román társaiknál” – magyarázta a Maszolnak Szabó Ödön.

Az oktatási minisztérium azonban idén tavasszal kérte, hogy ezeket a plusz órákat külön katedrává alakítsák át. Ezt azért akarták elérni, mert reményeik szerint több megyében létszámcsökkentést és pénzspórlást eredményezett volna. „Ezt a szándékot azonban részlegesen sikerült kivédenünk. A pedagógusok kifizetésére használt EduSal program lehetővé tette a plusz órák kifizetését órabérként” – idézte fel az RMDSZ szakpolitikusa.

Valentin Popa azonban júliusban hozott egy rendeletet, amely nyomán az EduSal programban letiltották a plusz órák órabérként történő kifizetését. Szabó Ödön szerint ez a rendelet ellentmond a tanügyi törvénynek, illetve van két egymásnak ellentmondó cikkelye is.

„A tanügyi törvény előírja, hogy a kisebbségi és a román kerettanterv közötti különbözetet ki kell fizetni a kisebbségi tanítóknak. A rendelet összehasonlítja a román kerettantervet a kisebbségi pedagógusok által effektív leadott óráinak a számával. De a törvény nem ezt írja. Vagy a román pedagógusok effektív óraszámát kell összehasonlítani a kisebbségi tanítókéival, vagy a két kerettantervet. A rendelet tehát módosít a tanügyi törvényen, ami jogi képtelenség” – részletezte.

Szabó Ödön emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ elfogadtatott a parlamentben egy törvénymódosító tervezetet, amely még jobban pontosítja a tanügyi törvénynek a magyar tanítókra is vonatkozó cikkelyét. Az államfő azonban megtámadta az alkotmánybíróságon a jogszabályt. A szóban forgó cikkelyt módosító RMDSZ-es javaslatot alkotmányosnak nyilvánította az alkotmánybíróság, ám egy másik előírást alkotmányellenesnek talált, így most a tervezet visszakerült a parlamentbe. „Ám ettől a tervezettől függetlenül a jelenleg hatályos tanügyi törvénnyel is ellentmond ez a rendelet” – szögezte le a politikus.

A képviselő elmondta, az RMDSZ jövő héten egyeztetni fog a minisztériummal a szerinte jogsértő rendelet visszavonásáról. Megjegyezte, gondot jelenthet, hogy a tárcát egyelőre ügyvivő miniszter vezeti.

Így néz ki a miniszter „aknája”

Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő az előkészítő osztályos diákok példájával szemléltette a volt miniszter rendeletének Szabó Ödön által is vázolt ellentmondásait. Magyarázata szerint a magyar oktatásban a kerettanterv heti 22 órát ír elő, ebből a tanító 18 órát tart meg, mert a két tornaórát, az idegen nyelvet és a vallásórát szaktanárok tartják. Ezzel szemben a román osztályokban tanító pedagógusoknak heti 19 órájuk van a kerettantervben. Azért kevesebb, mint a magyar tanítóknak, mert a kisebbségi osztályokban pluszban vannak a román órák. Ugyanakkor a román tanítók sem tartják meg a tornaórákat, az idegen nyelvet és vallásórát, viszont az ő fizetésük meghatározásakor a kerettantervben előírt órákat veszik alapul, nem a gyakorlatban megtartott 15 órájukat.

A főtanfelügyelő szerint a miniszteri rendelet azzal próbálja kivédeni az ellentmondást, hogy előírja a román tanítóknak, hogy jelen kell lenniük a torna-, idegennyelv és vallásórákon is, vagy heti 4 órában iskola utáni tevékenységet kell szervezniük a diákjainknak.

„Mivel a magyar tanítók gyakorlatban 18 órát tartanak meg, nekik további heti 1 órát jelen kell lenniük vagy a torna-, idegen nyelv vagy vallásórák egyikén, a többi 3 órában elmehetnek például a piacra” – magyarázta Kiss Imre. Hozzátette: ez alapján a magyar és román tanítók egyforma fizetést kapnak, a kisebbségi tanítóknak nem fizetik ki a román órákért járó plusz juttatást.

A Szabad Tanügyi Szakszervezet Kovászna megyei elnöke, Nagy Gábor szerint a rendelet ellentmond a munkatörvénynek és a tanügyi törvénynek is, amely kimondja, hogy kisebbségek nyelvén tanítóknak ki kell fizetni a heti plusz négy órát, ezért ha kell, bírósági úton keresnek jogorvoslatot.