A románnyelv-oktatás megkönnyítését szorgalmazó javaslatcsomagot mutatott be az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) csíkszeredai ülését megelőző pénteki pedagógusfórumon, amelyet Aktuális gondok és jövőképek a székelyföldi oktatásban címmel szerveztek Hargita Megye Tanácsának épületében.

A fórumon a székelyföldi oktatás aktuális gondjairól és jövőképéről esett szó, Kovács Irén kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, Szabó Ödön parlamenti képviselő, Novák Csaba Zoltán szenátor és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke voltak a meghívott előadók. A fórumon számos iskolaigazgató és képviselő volt jelen, akik szabadon közölhették tapasztalataikat és véleményüket.A több pontos javaslatcsomag, amelyet megfogalmaztak és közöltek a tanácskozáson a románnyelv oktatását és tanítását hivatott megkönnyíteni, úgy a diákok, mint a pedagógusok számára. Az RMDSZ azt szeretné, ha a román nyelvet az oktatás minden szintjén idegen nyelvként tanítanák, ha jobban odafigyelnének a kommunikációs készségek fejlesztésére, ha az új módszertan szerint mérnék fel a diákok tudását, ha képzésekkel segítenék a kisebbségieknek oktató román tanárokat, ha újragondolnák ezek bérezését, illetve ha összeállna és anyagi támogatást kapna a román nyelv oktatásához szükséges segédanyagok portfóliója. A javaslatcsomag részletei itt olvashatóak.

Az RMDSZ szerint a 2011-ben életbe léptetett tanügyi törvény jelentős oktatási reformot hozott: lehetővé tette a román történelem és földrajz magyar nyelvű tanítását, garanciákat biztosított a magyar iskolák önállóságának megtartásához a demográfiai fogyás körülményei között is, a kiemelt finanszírozáshoz, az egyetemi egységek önállóságához.

A törvény megalkotásakor az RMDSZ az oktatási rendszer tartalmi reformjára, a tananyag korszerűsítésére is törekedett. Sajnos, ez csak részben valósult meg, a törvény alkalmazásán dolgozó különböző szakbizottságok kevés változást hoztak a kerettantervben vagy az egyes tantárgyak tanrendjében. Ráadásul a minisztérium is csak fokozatosan kívánta bevezetni az új tanítási módot, azokkal a tanulókkal kezdve, akik a törvény megszületése után kerültek iskolába.

„Az RMDSZ támogatta a tankönyvek megírását, felkarolta ezt az ügyet és ennek segítségével 81 tankönyvet sikerült elkészíteni, megírni. Összesen hatszáz pedagógus vett részt a munkában, de magánkiadók is hozzájárultak. Reméljük, hogy nemsokára megérkeznek ezek az elkészült könyvek a megyébe, és mindenkinek hasznára válnak, akik az oktatásban ténykednek” – mondta Kovács Irén, felelős államtitkár, aki a tankönyvek „sikerei” mellett beszélt a megszervezett versenyek sikerességéről, illetve arról is, hogy várják a jelentkezőket az üresen maradt állásokra.

A pedagógusfórumon elhangzott az is, hogy az augusztusban hozott rendelet beárnyékolta a sikereket, ellehetetlenítette a helyzetet, bár szerencsére sikerült elérni, hogy szeptember 27-én mindezt vissza is vonják. Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos az iskolaigazgatók véleményét kérte annak kapcsán, hogy hogyan élték meg a kormány-rendelet bevezetését a mindennapokban. Mind egyetértettek abban, hogy nagy akadályt jelent a román nyelv elsajátítása a diákok számára, ugyanakkor a nyelvtudás hiánya egyben gátat is szab lehetőségeiknek.

„A rossz miniszteri döntést másképpen kell kezelnünk, hiszen láthatóan korlátozottabbak a lehetőségek az igencsak szűkös román-tudás miatt. Két dologban látom ennek a megoldását, az első a javaslat-csomag, amelyen dolgozunk, illetve kulcsfontosságúnak tartom a szülők szerepét is” – nyilatkozta Szabó Ödön parlamenti képviselő.