A védelmi miniszter az aradi helyhatóságot, a polgármester a hadsereget hibáztatja, amiért a katonaság nem költözhet ki a várból, és a létesítmény nem kerül civil használatba.

A múlt hét végén a védelmi tárca vezetője hivatalos levélben szólította fel az aradi polgármesteri hivatalt, hogy „rendezze adósságát”, és újítsa fel a gáji negyedben lévő kaszárnyát, hogy átköltöztethessék a várból az aradi helyőrséget.Mihai Fifor miniszter – aki amúgy a Szociáldemokrata Párt aradi listájáról került a szenátusba – felszólítására Gheorghe Falcă polgármester sajtótájékoztatón reagált kedden, elöljáróban leszögezve: az elmúlt két évben a védelmi minisztérium gátolta a kijelölt kaszárnya felújítását, „elkaszálva” az önkormányzat által kidolgozott renoválási terveket, illetve elutasítva az engedélyt a munka megkezdésére a katonai létesítményben (amelyet amúgy 1989 óta nem használnak).Egy 2010-es, az aradi városháza és a hadügy közötti megegyezés értelmében a katonaság átengedi civil használatba a várat, ha a helyhatóság rendbe teszi a városszéli laktanyát, biztosít egy új gyakorlóteret és 250 szolgálati lakást építtet a jelenleg a várban szolgáló tiszteknek, altiszteknek, hivatásos katonáknak. Az egyezséget az 1100/2010-es számú kormányhatározat is rögzítette, de előrelépés nem történt eddig.A nemzeti liberális párti aradi polgármester szerint az önkormányzat eleget tett minden kötelezettségnek, a tömbházépítésre telket biztosított, a területrendezési terveket is elkészítették, de arról nem tehetnek, hogy az Országos Lakásügynökség (ANL) csak idén döntött 40 lakás építéséről. A laktanya-felújításról pedig azt mondta Gheorghe Falcă, hogy azt az elmúlt nyolc évben az épp hivatalban lévő védelmi miniszterek szabotálták el. „Átadjuk a laktanyát a város tulajdonából a védelmi minisztérium tulajdonába, hogy ők gazdálkodjanak vele. Ha a kormány az új költségvetési törvény révén 16 milló eurót megvont Aradtól az idén, bizonyára van pénze, hogy felújítsa a kaszárnyát” – mondta a polgármester. Az eredeti megállapodás szerint 6-7 millió euróba került volna a város költségvetésének a feltételek teljesítése, de Falcă szerint időközben a minisztérium kettőzött követelésekkel lépett fel.

Az önkormányzat a vár civil hasznosításával egy kulturális központot szeretett volna létrehozni a létesítményben, emellett az idegenforgalmi vonzerejét is szerette volna kihasználni. A rendkívül „lelakott” vár felújítására a 2014–2021 közötti európai uniós költségvetési ciklusban szerettek volna EU-s alapokat megpályázni, ez azonban már elúszni látszik, hiszen még mindig nem tudni, mikor költözik ki a katonaság a várból.

Dél-Kelet-Európa egyedüli épségben megmaradt Vauban-vára

Az aradi vár 1763–1783 között épült, Mária Terézia parancsára kezdődtek a munkálatok, és II. József alatt fejeződtek be. Ujj János helytörténész szerint Dél-Kelet-Európa egyedüli épségben megmaradt Vauban-típusú vára. 1919. május 17-én vonult be a román katonaság Aradra, és – az 1944–1958 közötti szovjet „albérlettől” eltekintve – azóta is ott állomásozik. A várban található az egyik legrégebbi aradi barokk műemléképület, az 1781-ben átadott vártemplom (abban az évben költözött át oda a régi török várból a ferencesek kolostora), amely ma már használhatatlan állapotban van.