A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) reméli, hogy fiókintézményei is lesznek a nagyváradi magyar pedagógus-továbbképző központnak, amelynek létrehozásáról csütörtökön döntött a kormány – nyilatkozta a Maszolnak Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke. Szabó Ödön, az RMDSZ szakpolitikusa fontosnak nevezte, hogy az új intézmény révén a képzések tervezhetővé válnak az egyes szakterületeken.

Annak ellenére, hogy létrehozása a 2011-es oktatási törvényben is szerepelt, csak most, csütörtökön fogadta el a kormány a nagyváradi székhelyű magyar pedagógus-továbbképző központ beindításáról szóló határozatot. „A létrejöttét ugyanaz akadályozta eddig, ami mindent Romániában: a bürokrácia” – fogalmazott kérdésünkre Szabó Ödön képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke.

A politikus szerint akadályozta a központ létrehozását az is, hogy választások jöttek közbe; volt rá példa, hogy lemondott a tanügyminiszter, megbukott a miniszterelnök vagy a teljes kabinet, s ha erről a tervezetről csak egyetlen aláírás is hiányzott, a teljes folyamatot újra kellett kezdeni.

A pedagógusképző központ legfontosabb szerepét abban látja a képviselő, hogy lehetőséget ad a pedagógusok tudásának naprakészen tartására, módszertani ismereteik frissítésére. „Közvetve a gyermekeknek is előnyük származik majd a központ működéséből, hiszen az őket oktatók képzésével azt biztosíthatják, hogy a gyermeknek naprakész, használható tudást adjanak át” – magyarázta.

Szabó Ödön szerint az is fontos szempont, hogy mivel a központnak éves költségvetése lesz, a képzések tervezhetővé válnak akár az egyes szakterületeken, akár az intézménymenedzsment területén is, és ezeket a képzéseket pedig egy helyen kínálják majd. A képviselő reméli, hogy még idén sikerül az intézményvezetőket kinevezni, és a belső szabályzatot is elkészíteni, jövőre pedig megkezdheti tényleges működését a központ.

RMPSZ: hiányzik egy másik háttérintézmény is

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a Maszolnak elmondta: örülnek annak, hogy közel tíz éves huzavona után sikerült alkalmazni az oktatási törvényt, amely előírta a pedagógus-továbbképző központ létrehozását. „Még inkább örülünk annak, hogy ez nem a nemzeti kisebbségeknek szánt intézmény, hanem a magyar pedagógusok továbbképző központja lesz” – jelentette ki.

Az RMPSZ elnökének szavai szerint a központ szakmai hasznát csak a beindulása után tudják majd érzékelni. Megjegyezte: nagyon summásak a kormányhatározatba foglalt információk a központ tevékenységéről. Hangsúlyozta: nagyon remélik, hogy a továbbképző központnak Erdélyben több fiókintézménye is lesz. „Ezt nagyon szeretnénk, mert különben semmiképp nem tartjuk indokoltnak a nagyváradi helyszínt. A fiókintézmények létrehozásának egyelőre csak a lehetőségét látjuk” – szögezte le.

Az RMPSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az intézménynek a pedagógusokat kell kiszolgálnia. Ezért földrajzi értelemben is közel kell lennie a tanárokhoz, akiknek nagy többsége, 60-70 százaléka Székelyföldön oktat. Megjegyezte azt is: szerinte a továbbképző központ létrehozásánál fontosabb lett volna a bukaresti neveléstudományi intézet egy kihelyezett, magyar nyelvű tagozatának a beindítása. „Az a fajta kutatómunka hiányzik inkább a magyar nyelvű oktatásból, amit egy ilyen jellegű intézmény tesz meg. A továbbképzés kérdése hiányosságokkal, de eddig is meg volt oldva” – magyarázta.

Burus-Siklódi Botond emlékeztetett: az erdélyi magyar tanároknak jelenleg is létezik egy továbbképző központjuk Csíkszeredában; az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza néven ismert intézményt részben az RMPSZ működteti, emellett négy módszertani központjuk is van Erdélyben. Ezek szerinte például szolgálhatnak az oktatási minisztériumnak alárendelt, hamarosan beinduló új központnak is.