A Kolozs megyei törvényszék egy környezetvédő civil szervezet keresete nyomán érvénytelenítette a Hunyad megyei Felsőcsertés község térségi területrendezési tervét, amely lehetővé tette volna a község térségében található arany és ezüst kibányászását – közölték kedden a román lapok a Mining Watch szervezet közleményére hivatkozva.

A területrendezési tervet a kanadai többségi tőkével létrehozott Deva Gold SA. javaslatára fogadta el 2010-ben Felsőcsertés önkormányzata. A törvényszék megállapította, hogy a területrendezési terv alapját egy törvénytelenül kiállított környezetvédelmi engedély képezte. Az ítélet nem jogerős, a hivatalos kiközlés utáni 15 napban fellebbezés nyújtható be ellene.

A Mining Watch közleményében elmagyarázta: a térségi területrendezési terv hiányában a Deva Gold SA. nem kaphat építési engedélyt a bánya megnyitására. A területrendezési terv azokat a helyi szabályozásokat tartalmazta, amelyek a telkek felhasználására vonatkoznak, a felszíni bánya, a zagytározók létrehozását és a feldolgozó üzem megépítését tették lehetővé.

A felsőcsertési ciántechnológiás aranybányászatra készülő Deva Gold SA a kanadai Eldorado Gold és a román Minvest Deva társaság közös cége. A román állami tulajdonban levő Minvest Deva húszszázalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban.

A kitermeléshez évente 1 653 tonna ciánt használnának, ami révén egy 456 hektáros területen 45 millió tonna ércből 68 tonna aranyat és 490 tonna ezüstöt nyernének ki 16 év alatt. A beruházás 221 új munkahelyet teremtene. A toxikus nehézfémeket is tartalmazó több tízmillió tonnányi cianidos zagyot egy 169 és egy 70 méter magas gáttal rekesztenék el olyan völgyekben, amelyek alatt sűrűn lakott települések fekszenek. A Felsőcsertésen átfolyó patak Déva határában ömlik a Marosba.

Felsőcsertés lakóinak emlékében még elevenen él, hogy 1971 őszén a település melletti zagytározó átszakadt, és a szennyezett víz elöntötte a falut. A szerencsétlenség – amelyről a Ceaușescu-diktatúra bukásáig beszélni sem volt szabad – 89 ember halálát okozta.