Több mint kétszáz ingatlan felüladóztatásáról döntött a múlt év végén az aradi képviselő-testület. Ezzel akarják rávenni a gondozatlan, málló vakolatú, veszélyes vagy a városképet rontó épületek, telkek tulajdonosait, hogy tegyenek rendet a házuk táján.

A döntés megosztotta a közvéleményt, de az önkormányzat szerint lépni kellett, mert egyes épületeken évtizedek óta nem végeztek javítast, holott a benne lakók adókedvezményt is élveztek, ha műemléképületről volt szó.

A 2015-ös költségvetési törvény egyik cikkelyének értelmében a romániai önkormányzatok akár ötszörös ingatlanadót vethetnek ki azokra az épületekre, amelyeket a tulajdonosaik nem tesznek rendbe, súlyosan rossz állapotba kerültek, esetleg veszélyt jelentenek a járókelőkre, vagy csak rontják a városképet. Erre hivatkozott az aradi önkormányzat 2018 végén, amikor is 206 épület és telek esetében két-, három- négy- vagy ötszörös ingatlanadót szavazott meg. A legnagyobb mértékű ingatlanadót 17, többségében műemléképületre vetették ki. Ezek a város úgynevezett örökségvédelmi övezetében találhatók, amit a helyhatóság szeretne idővel felújítani és vonzóvá tenni idegenforgalmi szempontból.

„A törvényalkotó szándéka az volt mindekelőtt, hogy ösztönözze azokat a tulajdonosokat, akik műemléképületben laknak – mondta Bognár Levente aradi alpolgármester. – Sajnos Aradon komoly gondok vannak e tekintetben. A műemléképületekben lakók éveken keresztül nem fizettek adót, ebből kifolyólag azt gondolhattuk volna, hogy törődnek az épületek külsejével, felújítják azokat, de nem így történt. Remélem, hogy ennek a többletadónak pozitív hatása lesz, még akkor is, ha bizonyára sok vitát fog gerjeszteni. Sokan jelezték, hogy nincsenek olyan helyzetben, hogy fizetni tudnák a renoválás költségeit, és az ő esetükben is megoldást kell találni, mert itt Arad érdekéről van szó, hogy a város jól nézzen ki, és a lakói büszkék lehessenek az épített örökségre.”

Minden ingatlan esete más, mert egyes (a kommunizmusban államosított) épületeket a bérlők idővel potom áron megvásárolhattak, de eddig mégsem költöttek a felújításra. Más épületeket pedig lelakva kapott vissza az egykori tulajdonos örököse, és most főhet a feje, hogy mit vett a nyakába… S olyan épületek is vannak, amelyek teljes egészében külföldi, főleg olasz kézbe kerültek, mert vagy befektetők, vagy spekulánsok vásárolták meg.

„Nem értek egyet ezzel, mert ezek az épületek az elmúlt negyven-hatvan évben éppen a román állam hibájából mentek tönkre – jelentette ki Alexandru Nagy-Vizitiu építész, a városvédő Pro Urbe Egyesület elnöke. – Szó szerint támadást intéztek ellenük! A műemléképületekről leverték a címereket, a homlokzatokról eltűntették a díszítőelemeket.”

Nem egyből büntettek

A többletadót nem előzmények nélkül rótták ki. Előbb figyelmeztették, majd felszólították az érintetteket, de sok levél visszatért a feladóhoz, mert a címzetteket nem találták meg. Akik tavaly december 31-ig nekiláttak a felújításnak, vagy legalább a polgármesteri hivataltól kérvényezték a felújítási engedélyt, azokat, látva úgymond a jóindulatot, nem sújtották a büntetőadóval.

A pozitív példák közé sorolható a belvárosi Mihai Eminescu (volt Deák Ferenc) utca egyik műemléképületnek nyilvánított bérpalotája, amelyben 17 család lakik. A tulajdonsotársulási egyesület vezetője szerint évek óta havi 50 lejt gyűjtöttek a családoktól, és a múlt év végén sikerült már a felső szint külső restaurálását befejezni. „Úgy gondoltuk, hogy jobb apránként félretenni, mintsem egy nagyobb összegre kölcsönt venni fel – magyarázta az elnök. – Azzal is tisztában voltunk, hogy egyszer eljön az idő, amikor kötelezni fognak az épület felújítására, hiszen idáig adómentességet élveztünk, mert műemléképületről van szó.”

A többletadó mellé engedményeket is adnak. A polgármesteri hivatal szerint akiknek az anyagi helyzete nem teszi lehetővé a restaurálást, segítséget kaphatnak az önkormányzattól olyan formában, hogy a városkasszából meghitelezik az illető tulajdonosra eső részt, amit majd részletekben törleszt. Az is elképzelhető, hogy az összköltségek 30 százalékát átvállalja az önkormányzat. További segítség, hogy a műemléképületek esetében a kulturális minisztériumtól kért engedélyekért nem kell fizetni, mint ahogy az állványok köztéri területfoglalási díjától is eltekint város, a munkálatok befejezése után pedig öt évig ingatlanadót sem kell fizetnie a tulajdonosoknak.