Hivatalos: Nyírő Józsefről nevezték el a székelyudvarhelyi városi könyvtárat


-A A+

A székelyudvarhelyi önkormányzati testület csütörtöki ülésén Nyírő Józsefről nevezte el a város könyvtárát. Az Orbán Árpád alpolgármester által beterjesztett határozattervezetet 16 képviselő támogatta szavazatával, ketten tartózkodtak. 

Amint az ülésen elhangzott: a tanács tavaly március 15-i ünnepi ülésén hozott elvi határozatot a névválasztásról és arról, hogy elindítja a névadás jogi procedúráját. A névválasztást a prefektus hivatalában működő névadó bizottság negatívan véleményezte, de amint a tanácsülésen a város jegyzője elmagyarázta: a testület ennek ellenére határozhat a névadásról.Az önkormányzati testület ülésén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik képviselője a döntés elnapolását, másik a név módosítását és a Kányádi Sándor nevet javasolta a könyvtárnak. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös frakciója kitartott a Nyírő József név és a szavazás megtartása mellett. Többen is elmondták: mindkét személyiséget fontosnak tartják a város számára, semmiképpen nem szeretnék őket egymás ellen kijátszani, és keresik a módját annak, hogy Kányádi Sándor nevét is utca, tér vagy intézmény viselje Székelyudvarhelyen.

Az emigrációban elhunyt Nyírő József erdélyi író alakja 2012-ben váltott ki erős indulatokat a román-magyar viszonyban és az erdélyi magyar közéletben, amikor a hatóságok meghiúsították az író hamvainak a székelyudvarhelyi újratemetését. Azt hangoztatták, hogy szerintük Nyírő József antiszemita, fasiszta eszméket képviselt, de az újratemetést a Bunta Levente akkori RMDSZ-es polgármester által kiállított temetési engedély formai hibájára hivatkozva akadályozták meg. Az újratemetés előkészítésében - kegyeleti okokra, Nyírő József végakaratára és írói érdemeire hivatkozva - az Országgyűlés Hivatala szervezői szerepet vállalt.

Ezt követően a román hatóságok egy gyergyószentmiklósi Nyírő József-megemlékezés és egy székelyudvarhelyi Nyírő József-naptár ügyében is vizsgálatot indítottak, de bűncselekmény hiányában mindkettőt beszüntették.

Nyírő Józsefnek nem két világháború közötti irodalmi munkássága vitatott, hanem újságírói és politikai tevékenysége, 1944-45-ben ugyanis országgyűlési képviselőként, lapszerkesztőként többször elismerően szólt a Harmadik Birodalomról, illetve antiszemita kijelentéseket tett. A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban foglalt állást az íróval kapcsolatban, eszerint irodalmi érdemei vitathatatlanok, ennek ellenére a törvény nem engedi meg, hogy közterületet nevezzenek el róla Magyarországon. A döntés értelmében történt is egy furcsa utcaátnevezés Kecskeméten 2016-ban.







EZT OLVASTA MÁR?

X