Csíkszereda több pontján folytatódtak péntek délután az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről szóló megemlékezések. A Gál Sándor szobor körüli parkban, a Városi Művelődési Háznál és a Mikó vár előtti téren is színes programok várták a város lakosságát és a Csíkszeredába érkezett vendégeket. A nap ünnepi hangversennyel zárult.

A délutáni köztéri ünnepség 16.00 órakor kezdődött a Gál Sándor-szobornál. Az ünnepi beszédek sorát Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke, európai parlamenti képviselőjelölt nyitotta. Emlékeztetett arra, nem volt hiábavaló elődeink küzdelme, áldozatvállalása, amely nélkül ma nem beszélhetnénk szilárd székelységről, életképes magyar nemzetről. A szabadság a székelység, az erdélyi magyarság számára a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, és közösségünk fejlődését jelenti – jelentette ki.

Szatmári Szilárd református tiszteletes emlékeztetett arra, hogy a szabadság eléréséért vívott harc nem ért még véget, és talán sohasem fog véget érni. A tiszteletes beszédében kiemelte, e küzdelem során nem ellenfelekkel, hanem ellenségekkel állunk szemben, akik bennünket, erdélyi magyarokat ellehetetleníteni, elűzni, eltiporni, megsemmisíteni akarnak. A tét ebben a küzdelemben a lét, a megmaradás és nem mindegy, kinek a nevét tűzzük a zászlónkra ebben a harcban.

Az ünnepi beszédek elhangzása és a koszorúk elhelyezése után az ünneplő közösség a Vár tér irányába indult a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar vezetésével. Az eddigi évektől eltérően a promenádon, a Városi Művelődési Ház előtt a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület közreműködésével ünnepélyes zászlófelvonásra is sor került. A zászlórudakra két történelmi hadizászlót vontak fel a huszárok katonai tiszteletadása mellett.

A Vár téri megemlékezésen Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője Jókai Mór március 15-éről írott sorait idézve köszöntötte az ünneplőket, majd Orbán Viktor a határon túli magyaroknak írt üdvözletét tolmácsolta a megjelenteknek.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere az egyén, a család és a közösségi ünnepi készülődését elevenítette fel. Példaként említette a csíkszeredai oktatási intézmények ünnepi megemlékezéseit, foglalkozásait, a város feldíszítését. A városvezető nemzetközi példát is hozott: Milánóban péntek este piros-fehér-zöld színekbe öltöztetik Olaszország legmagasabb épületét. Ugyanakkor Romániában újra és újra megjelennek a vészmadárként kakukkoló, a Székelyföld rossz hírét keltő emberek, akik magyar veszélyt emlegetnek, a régió szegénységéről beszélnek.

A polgármester megemlítette, hogy számos üzenetet kapott román emberektől, akik közül sokan magyar nyelven kívántak neki és az általa vezetett városnak szép március 15-i ünnepet. Ráduly felelevenítette Gál Sándor, a székelyföldi szabadságharcos ezredes életútját, aki megalkuvás nélkül küzdött a szabadságért. Emlékeztetett arra is, milyen sokat jelent Erdélynek, Székelyföldnek a magyar kormány által nyújtott segítő kéz. A városvezető az idei március 15-i csíkszeredai megemlékezések mottójául szolgáló Gál Sándor idézettel zárta beszédét: „A székely nemzet a szabadságért és a magyar testvéreiért élni és halni kész.”

Az ünnepség befejezéseként Tamás József püspök köszöntötte a jelenlévőket és adta áldását az ünneplőkre.

Az ünnepi beszédek sorát a Nagy István Művészeti Középiskola vegyes kara és Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes fellépése színesítette. A kórus előadásában Kodály Zoltán Te Deuma és Kossuth-nóták csendültek fel, az együttes táncosai a Magyaroké és a Virágom világom című előadásokból mutattak be részleteket. Az ünnepség a Petőfi Sándor szobor megkoszorúzásával zárult a csíkszeredai Vár téren.

Nemzeti ünnepünk estéjén a Városi Művelődési Házban a Csíki Kamarazenekar és a Georgius Kamarazenekar ünnepi hangversennyel örvendeztette meg a csíkszeredaiakat. Az est karmestere a budapesti Werner Gábor, a hangverseny szólistái: Artur Kaganovskiy – hegedű (USA), illetve Mohai Bálint – fagott (Budapest) voltak.