Ozsdolai közbirtokossági erdők visszaállamosítása: áthelyezték a pert


-A A+

A Kézdivásárhelyi Bíróság megállapította, hogy nem illetékes az ozsdolai közbirtokosság erdőinek és legelőinek a visszaállamosítása céljával indított per tárgyalásában, ezért az ügy első fokú tárgyalásának a Kovászna Megyei Törvényszékre való áthelyezéséről döntött kedden, írja az MTI. 

A határozat kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A per áthelyezését a román állam által beperelt ozsdolai közbirtokosság kezdeményezte a perelt vagyon nagy értékére hivatkozva. 

A Kézdivásárhelyi Bíróságon egy hete kezdődött az a polgári per, amelyet a pénzügyminisztérium indított az Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete, valamint a helyi és megyei visszaszolgáltatási bizottság ellen közel 2 900 hektár erdő és legelő jogszerűtlennek vélt visszaszolgáltatása miatt. Az első tárgyalás idején mintegy száz közbirtokossági tag tüntetett román, magyar és angol nyelvű transzparensekkel a bíróság épülete előtt. 

Laczkó-Dávid Géza, a közbirtokosság ügyvédje az MTI-nek korábban elmondta: a felperes azt állítja, hogy az ozsdolai közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították őket. A védelem ezzel szemben azt állítja, hogy a két világháború közötti kisajátítást elindították, de nem fejezték be. A kisajátítás időpontja azért fontos, mert a kommunista diktatúra bukása után elfogadott restitúciós törvények csak a kommunista állam által végzett kisajátításokra nyújtottak jogorvoslatot. 

A Székelyföld keleti peremén fekvő Ozsdola közbirtokossága – mely a 2000-es évek elején a Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületébe szerveződött – a település egykori lakóinak a közös tulajdonát képező erdő- és legelőtulajdonnal gazdálkodik.

Páll István közbirtokossági elnök az MTI-nek korábban elmondta: a közbirtokossági tulajdon visszaigénylésére vonatkozó kérésüket a helyi és a megyei földosztó bizottság, a kataszteri hivatal, valamint az erdészeti igazgatóság is megvizsgálta, és jogosnak találta. Az elnök elmondta: a visszakapott tulajdon a kommunista diktatúra idején is a közbirtokosság tulajdonaként szerepelt a telekkönyvben. Hozzátette: az erdő és legelővagyon jelentős mértékben járul hozzá a község lakóinak a megélhetéséhez. Az elmúlt évben közel egymillió lej értékben termeltek ki fát az erdőből, amit tűzifa vagy építkezési fa formájában a közbirtokossági tagok kaptak meg. 

Laczkó-Dávid Géza elmondta: a pénzügyminisztérium több olyan iratot benyújtott a bíróságra, amelyek látszólag azt igazolják, hogy a román állam az 1921-es földtörvény értelmében kisajátította a közbirtokosság vagyonát, és különböző állami hatóságok 1938-ig több közbirtokossági tagnak is állítottak ki erre vonatkozó iratokat. A felperes olyan iratokat is bemutatott, amelyek egyes közbirtokossági tagoknak kifizetett kártérítésre utalnak. Szerinte azonban ezek az iratok nem igazolják, hogy a kisajátítási folyamat lezárult. A folyamat befejezetlenségét jelzi az is, hogy nem jegyezték be a telekkönyvbe az állam tulajdonjogát. 

A Kézdivásárhelytől 11 kilométerre keletre fekvő 3 500 lakost számláló Ozsdola községben a lakosság 72 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A lakosok 23 százaléka roma, 5 százaléka pedig román identitást jelentett be.







EZT OLVASTA MÁR?

X