Megszüntette az ügyészség a nyomozást annak a lánynak az ügyében, aki a múlt év végén megpróbálta felgyújtani az RMDSZ-székházánál a magyar zászlót – számolt be róla Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöke és Zatykó Gyula, a párt országos alelnöke. A Bihar megyei rendőrségtől megtudtuk: a rendőrség feladata azzal véget ért, hogy továbbította az ügyet az ügyészséghez.

Mint arról több ízben beszámoltunk, a Bihar megyei RMDSZ nagyváradi, Fekete Sas palotabeli székházának homlokzatán lévő magyar zászlót december 30-én próbálta meg felgyújtani egy lány. Az eset nyomán az érintett RMDSZ mellett az EMNP is feljelentést tett, keddi sajtótájékoztatójukon pedig arról számoltak be, hogy az ügyészség beszüntette a nyomozást.

A néppárt közleménye szerint Csomortányi István elmondta: a magyar zászlót ért támadás másnapján rendőrségi és ügyészségi feljelentést is tettek, valamint februárban jelezték – a hatóságok megkeresése nyomán –, hogy részt kívánnak venni az eljárásban, most pedig írásos tájékoztatást kaptak az ügy állásáról. „Az ügyészség a nyomozás beszüntetéséről tájékoztatott minket, valamint arról, hogy nem indítanak semmiféle eljárást” – mondta a néppárt elnöke, hozzátéve: a rendőrség és az RMDSZ rongálásért tett feljelentést, a néppárt közösség elleni izgatás miatt is kérte az eljárást.

„Az indoklás szerint azért nem indítanak nyomozást közösség elleni izgatás miatt, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy vélik, a szóban forgó cselekményt nem látta senki, azt a két fiatalt kivéve, akik eltávolodtak az elkövetőtől az eset közben. Ezzel szemben a videófelvételeken jól látszik, hogy többen is jelen voltak a szórakozóhelyeknek teret adó épületben, hallani az ott jelenlévő fiatalok zaját, továbbá meggyőződésünk, hogy függetlenül attól, hányan látták a zászlóégetés kísérletét, egy közösségi jelkép nyilvános megrongálása akkor is a közösség ellen elkövetett cselekménynek minősül” – hangsúlyozta a politikus.

Csomortányi ismertette a tűzoltóság véleményét is, akik azt állítják, a gyújtogatásnak nem lehetett volna komoly következménye, abból nem származott anyagi kár – noha a zászló megrongálódott. „Azért sem helytálló a tűzoltóság véleménye, mert a büntetőtörvénykönyv – más bűncselekményekkel ellentétben – a gyújtogatás szándékát is bünteti. Az ügyészség tájékoztatásának legfelháborítóbb pontja ugyanakkor az, melyben azt állítják: közösségi szimbólumunk nyilvános megrongálásának kivizsgálása és megbüntetése nem tekinthető közérdeknek” – mondta Csomortányi. Közölte: fellebbeznek az ügyészség határozata ellen.

Az RMDSZ nem kapott tájékoztatást

A Bihar megyei RMDSZ elnöke, Cseke Attila szenátor a Maszolnak elmondta: ők egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak az ügy állásáról. A legutóbbi hivatalos megkeresés feléjük még februárban, a rendőrség részéről érkezett, akkor azt kérték, hogy fogalmazzák meg kárigényüket a székházukon lévő zászló felgyújtási kísérlete miatt. Akkor tízezer lejes erkölcsi kártérítést kértek, illetve azt, hogy az elkövetőt kötelezzék egy, az együttéléséről, toleranciáról szóló képzés elvégzésére.

A Bihar Megyei Rendőrség szóvivője, Alina Dinu érdeklődésünkre kifejtette: a rendőrség saját nyomozásának lefolytatása után az ügyészséghez továbbította az anyagot, így az ő feladatuk ezzel véget ért. Az ügy további sorsában az ügyészség az illetékes, nyomatékosított.