Kettős évfordulója van az aradi Szabadság-szobornak idén: október elsején lesz húsz éve, hogy közel hetvenöt éves bezártság után kiszabadult az aradi vár falai közül, illetve április 25-én, csütörtökön tizenöt éve annak, hogy ismét köztéren állították fel Zala György monumentális szoborcsoportját, az 1848–1849es magyar forradalom és szabadságharc 13 mártírtisztjének az emlékművét. A Szabadság-szobor mára a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési vágyának szimbólumává vált.

Az újraállítás tizenötödik évfordulójára emlékeztek szerdán Aradon a Szabadság-szobor Egyesület és a megyei RMDSZ szervezésében. Délután a Jelen Házban tartottak lakossági fórumot, amelyen bemutatták a jelenlévőknek a május 26-i európai parlamenti választásra készített RMDSZ-programot.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja a választáson való részvétel fontosságát és a magyar érdekképviseletre való voksolás fontosságát hangsúlyozta, mert „ha ott vagyunk, ha nem, a minket érintő döntéseket is fognak hozni, tehát jobb, ha beleszólhatunk”.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt harminc évben nem volt ekkora tétje egy választásnak, mint most, amikor „az Európai Unió ismét egy olyan korszakához érkezett, amikor változás előtt áll”, és – mint mondta – „rajtunk áll, hogy alakítói is legyünk a történelemnek, ne csak elszenvedői”.

Az RMDSZ elnöke szerint eljött a pillanat, amikor az EU-ban szerződéses, alapdokumentumba foglalt reformokra is sor kerülhet, de az őshonos kisebbségek védelme csak akkor lehet ennek része, „ha ott vagyunk”. Ez újdonság az unió vezetői számára, mert a dél-tiroli kisebbségek vagy a finnországi svédek helyzetét rég megoldották, de a közösség keleti bővítésével új kisebbségjogi kérdések is megoldásra várnak. „Eddig nem volt, aki ezt szóvá tegye, mi építjük ezt az utat” – fogalmazott Kelemen Hunor, történelmi pillanatnak nevezve, hogy száz év után van egy olyan fórum, az Európai Parlament, amelyben a Kárpát-medencei magyar képviselők közösen dönthetnek, és „ebből az erdélyi magyarok nem maradhatnak ki”.

Hegedüs Csilla EP-képviselőjelölt szerint a romániai igazságszolgáltatás kettős mércét alkalmaz az erdélyi magyarsággal szemben, amikor az anyanyelv- vagy a nemzeti jelképhasználatról van szó, és ennek megszüntetéséhez európai szabályozásra van szükség. Úgy vélte, hogy változtatni kell az EU ifjúságpolitikáján is, hogy a fiatalok még több támogatáshoz juthassanak saját vállalkozások beindításához, mert csak így lehet a szülőföldön tartani őket.

Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedett Winkler Gyula EP-képviselő és jelölt elképzelése, szerinte ugyanis a szülőföldön való megmaradás és boldogulás után a szülőföldön való gyarapodásra is hangsúlyt kell fektetni. Az unió fő vezetőinek jövőképe egy központi és egy periférikus Európai Unióról szól, ami Winkler szerint megengedhetetlen. „A nemzeti közösségek és a régiók Európáját kell felépíteni, hangsúlyt fektetve az agrárpolitikára, a regionális és a határ menti együttműködésre” – mondta.

A lakossági fórumot követően a Szabadság-szobornál emlékeztek meg az emlékmű újraállításának tizenötödik évfordulójáról. A megyéből érkezett RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselőkön, civil szervezeti vezetőkön kívül sajnos kevesen vettek részt az eseményen. Többnyire olyan voltak ott, akiket valamennyi közösségi rendezvény alkalmával látni lehet.

A szobornál mondott beszédében Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy „vannak szobrok, amelyek mindig többet jelentenek, mint egy műalkotás, mint egy esztétikai értelemben is tökéletesen megkomponált mű, mert minden ember és minden kor soha nem szűnő óhaját fejezik ki, a mi esetünkben a szabadság iránti vágyat.”

Ilyennek nevezte Zala György műalkotását is, mely kifejezi nem csak egy ember és egy nemzedék törekvését. „Minden nemzedék elé tornyosulnak olyan kihívások, amelyek veszélybe sodorják az egyén és a közösség szabadságát. És ahol veszélybe kerül a szabadság, ott mindig veszélybe kerül az emberi méltóság is. Ahol nincs szabadság, ott előbb-utóbb gyökeret ereszt az önkény” – mondta.

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke szerint annak ellenére, hogy ez elmúlt másfél évtized hozadéka az, hogy a Szabadság-szobornak a legtöbben a műalkotás szépségét látják, nem szabad megfeledkeznünk az újraállítás indulatokkal, haraggal, olykor kétségbeesésekkel és szorongásokkal teli küzdelméről. „Hol vannak a politikai tanulságok, ha már csak a műalkotás szépségét látják a szoborcsoportban azok, akik nap mint nap elmennek mellette” – tette fel a kérdést.

Király András volt Arad megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselő, a 2003-ba az újraállítás jogi keretit adó Szabadság-szobor Egyesület elnöke felidézte, hogy az 1890-es szoborállítás mámorában Salacz Gyula akkor aradi polgármester azzal az intelemmel avatta fel az alkotást, hogy „a szobrot tessék gondozni, tessék őrizni”. „De ő maga sem gondolta, hogy ez a vízió teljesen új tartalmat fog kapni az impériumváltásnak köszönhetően. Nagyapáinktól, apáinktól mi is megtanultunk némán, csendben emlékezni, s pont olyan csendben reménykedni, hogy a régi fényképekről jól ismert, ereklyeként tisztelt szobor egyszer ismét állni fog” – mondta Király András.

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke felidézte, hogy „másfél évtizeddel ezelőtt vérre menő politikai játszmák, mérhetetlen kitartás, és nem utolsósorban összefogás eredményeként újra köztérre állíthattuk Zala György monumentális alkotását”.

A beszédek végén a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Zala György szülővárosának nevében Horváth Ferenc szlovéniai parlamenti képviselő, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke koszorúzott.

Az ünnepség zárásaként a Kultúrpalotában ünnepi hangversenyt adott Szecsődi Ferenc Liszt-díjas hegedűművész és Benedekfi István zongoraművész. A megjelenteket Bognár Levente aradi alpolgármester és Brendus Réka, a magyar nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntötte.