A hadisírokra vonatkozó, Románia és Magyarország között érvényben lévő államközi egyezményt felrúgva, minden előzetes egyeztetés nélkül állított fel emlékművet és katonai kereszteket a Bákó megyei Dărmănești község önkormányzata a Csíkszentmártonhoz tartozó Úz-völgyében. Az építkezést megelőzően a területet a román község önkormányzati döntéssel saját adminisztratív területévé nyilvánította. A közfelháborodást kiváltó kereszteket május 17-én nagyszabású katonai felvonulás mellett készülnek felavatni. FRISSÍTÉS: Kelemen Hunor levelet intézet a miniszterelnökhöz. 

Úz-völgye Hargita megye egyik legkeletibb, mára elnéptelenedett települése. A terület közigazgatásilag Csíkszentmárton községhez tartozik, bár távolságra közelebb fekszik a már Bákó megyében található Dormánfalvához (Dărmănești). A Kárpátok gerincétől keletre, Moldva felé folyó Úz-völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban súlyos harcok folytak: véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel.

Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye, a temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak. Az emlékhelyet a magyarság egyik legkeletibb bástyájaként tartják számon, minden év augusztus 26-án százak gyűlnek össze, hogy leróják kegyeletüket az egykori határvédők előtt. Több civil szervezet és számos magánszemély hivatásszerűen, kötelességtudóan tartja rendben a területet, óvja, védi a kereszteket, kutatja az itt elhunyt hősök emlékét.

Ebben a kegyeletteljes közegben jelent meg egy nagyméretű ortodox kereszt és 52 darab kisebb méretű betonkereszt, amelyeket a magyar hősi temető sétányára és a még fel nem tárt katonasírokra építették rá. Tették mindezt előzetes egyeztetések nélkül, holott erre a hadisírok gondozására vonatkozó, Románia és Magyarország közötti államközi egyezmény kötelezi az érintett feleket.

A moldvai település önkormányzata márciusban hozott határozatot a terület átminősítéséről, és – amint közölte – a „nemzetközi katonatemető” román parcellájának a létesítéséhez a román védelmi minisztérium jóváhagyását is megszerezte. Csíkszentmárton önkormányzata a határozat visszavonására szólította fel Dormánfalvát, és pert helyezett kilátásba. Míg a Bákó megyei hatóságok a román hadügyminisztériumra hivatkoznak, addig nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy a minisztériumban nem tudnak az esetről.

Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek adott nyilatkozatában önkényesnek, kegyeletsértőnek, és hatalomfitogtatónak tartotta a dormánfalviak temetőfoglalását. Elmondta: az úzvölgyi katonatemető az általa vezetett község leltárában szerepel, a település vagyonát pedig legutóbb 2010-ben erősítette meg a román kormány egy kormányhatározattal. Hozzátette: a temetőt az 1916-os román betörés, majd a románokat kiszorító csatákban elesett osztrák-magyar katonák számára létesítették 1917-ben. Az itt eltemetett katonák többsége a miskolci 10-es gyalogezredhez tartozott, és legtöbbjük magyar volt, részletezte.

Gergely András továbbá kifejtette, a temetőt az elmúlt években önkormányzati forrásokból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak, amelyekre felkerültek az Úz folyó völgyében vívott csatákban elesett magyar katonák nevei. A felújítás még nem fejeződött be, további két sor fakereszt felállítását tervezték. A román katonáknak állított betonkeresztek egy részét a temető sétányára, másik részét a magyar katonák még meg nem jelölt sírjaira állították.

Borboly kéri a határozat megállítását a Bákótól

Hargita Megye Tanácsának elnöke az ügyben közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: magánszemélyként közérdekű adatigényléssel fordult a moldvai város vezetőségéhez, információt kérve a haditemetőben felállított emlékmű elkészítésének közbeszerzési eljárásáról és építkezési engedélyéről. Rámutatott, Csíkszentmárton község polgármesterével már a román emlékmű terveinek megismerését követően lépéseket tettek a Bákó megyei hivatalok felé, a megyei tanácselnök elnök megoldást a Bákó megyei kormánybiztost és Andrei Jean-Adrian Hargita megyei prefektust is felkérte, hogy lépjen fel az ügyben.

„Az ilyen egyoldalú lépések nem szolgálják az etnikai békét. Mi tiszteljük minden elesett katona emlékét, nemzetiségtől függetlenül, de nincs rendben a Bákó megyeiek egyoldalú lépése. Kértük az építkezési és egyéb engedélyek másolatát a felállított emlékmű kapcsán, és bízunk benne, hogy a törvény Bákó megyében is érvényes, nem csak az ország többi részén. Mi próbáltuk a viszonyt rendezni a szomszéd megyével, tavaly ősszel újult erővel fogtunk neki a határvita rendezésének, valamint utat építünk a két megyét összekötve, de az ilyen egyoldalú lépések nem szolgálják egy normális viszony kialakítását” – jelentette ki nyilatkozatában Borboly Csaba, aki közösségi oldalán közzétett felhívásában arra biztat mindenkit, hogy a lehető legtöbb háttérinformáció összegyűjtésével segítsék a hivatalos lépések megtételéhez.

Mivel az ortodox húsvétot követően május elseje is szabadnap, legközelebb május 2-án tartanak majd nyitva az illetékes hivatalok. Csütörtökre minél több anyagot igyekeznek előkészíteni ebben az ügyben Hargita Megye Tanácsa részéről.

Kelemen Hunor levelet intézett a miniszeterelnökhöz

"Politikailag tűrhetetlen, közigazgatásilag törvénytelen, hogy román katonasírok parcelláját hozták létre Úzvölgye katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kértek volna a temető tulajdonosától, Csíkszentmárton önkormányzatától" - erről Kelemen Hunor levélben tájékoztatta Viorica Dăncilă miniszterelnököt, akitől azt kérte, hogy közigazgatási eljárás útján állítsa le az építkezést az ügy tisztázásáig.

Az RMDSZ tiltakozik a lépés ellen, amelyet törvénytelennek és kegyeletsértőnek tart. „Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – áll Kelemen Hunor levelében.