A döntéshozókban egyelőre nem mutatkozik hajlandóság a MOGYE ügye és egyben a magyar nyelvű orvosképzés megnyugtató rendezésére – tudtuk meg Tusványos második napján az egykori Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, mai nevén George Emil Palade Egyetem helyzetéről tartott pódiumbeszélgetésen. Vass Levente parlamenti képviselő, Nagy Előd, az egyetem rektorhelyettese, Szabó Béla professzor és Brassai Attila professzor vitáját Zakariás Zoltán Hargita megyei önkormányzati képviselő moderálta.

A meghívottak csalódottan ismertették az utóbbi években történteket: a minisztérium „furcsa igyekezetét”, a román vezetőség folyamatos ellenállását, az egyetem meggondolatlan adminisztrációját.

„Nemcsak a magyar nyelv elnyomásáról van szó”

Szabó Béla professzor kiemelte, egyáltalán nem örül annak, hogy Tusványos minden évben megrendezi ezt a beszélgetést, mert "azt jelenti, az ügy nincs megoldva”. Érintőlegesen számolt be az egyetemegyesítésről, amely mondhatni titokban zajlott, a magyar fél által kezdeményezett névváltoztatásról, amelyben nincs előrelépés, az akkreditációk megvonásáról és a magyarok kiszorításáról. Mint kiderült, az egyetem román vezetőségével a perek ellenére sem sikerül közös nevezőre jutniuk, a magyar orvosképzésben hiányzik az utánpótlás. „A multikulturálisra való igyekezet csupán az épület elé kihelyezett zászlókban érhető tetten” – emelte ki a professzor, arra hivatkozva, hogy az angol fakultás hozzájuthatott az anyanyelvén folyó oktatás lehetőségéhez, a román fakultás szintén, a magyarok azonban nem tanulhatnak az anyanyelvükön.

Brassai Attila professzor rávilágított, az egyetem a ranglistákon visszaesett, ugyanis egyre rosszabbul teljesít a felmérések szerint. Ezt nehezíti az egyesítés következtében kialakult „felhígulás”, a ranglistán eleve hátul elhelyezkedő Petru Maior a fokozatosan visszaeső orvosival együtt egy hatalmas mínuszt eredményez – jelentette ki. A meggondolatlan vezetői magatartást a „régi kommunista vezetői megfontolások gyakorlatba ültetésének” nevezte, szerint az egyetem vezetői csődbe viszik az intézményt.

Hogy érzékeltesse a nagyléptékű visszaesést, a professzor elmondta, az álomkutatás szakterületen alkalmazott asszisztens munkaprogramját arra a napszakra időzítették, amikor az ébrenlét folyamata zajlik. A meggondolatlanság pedig akkor is tetten érhető, amikor a betegek a parkolódíj kifizetésével bemehetnek az egyetem területére, ahová egyébként tilos számukra a bejárás. Ugyanakkor a pályázati támogatásból, Hamburgban létrehozott fakultás is arra enged következtetni, hogy a vezetőség az itthoni problémák megoldása helyett inkább valami olyat választ, amellyel könnyedén felsülhet.

„A MOGYE kérdése politikai kérdés”

Vass Levente parlamenti képviselő rávilágított, a MOGYE-ügy rendezéséhez az RMDSZ már évekkel ezelőtt hozzákezdett, és nem csak most irányult a téma felé: 2010-ben egy olyan oktatási törvényt fogadtak el, amely referenciaként szolgál abban a harcban, amelyet ma is vívnak. Ma pedig úgy segítenek, hogy a magyar oktatókat támogatják, kihangosítják és képviselik a társadalom előtt. Azt is beismerte, nehéz dolga van a politikumnak, mert az egyetem az autonómiájára hivatkozva elvárja, hogy a politika ne avatkozzon be a kérdéseibe. Kiemelte, veszélyes az egyetem gyengülését felmutatni, mert így az odakívánkozó magyar diákokat elriasztja magától az intézmény, majd a statisztikai hátrányok ellensúlyozására felsorolta a magyar orvosok és rezidensek arányát Székelyföldön.

Nem mindegy, miként közelítenek a helyzet felé: nem szabad azzal sem kecsegtetni az embereket, hogy javulni látszik a probléma, mert 20 év alatt a marosvásárhelyi 22 klinikából mára már csak hatot vezetnek magyarok, és ez tovább csökkenhet – magyarázta. A magyar orvosok elhelyezkedésének biztosítása érdekében meg kell tanítani a fiatalokat, hogy az orvosokkal már zsúfolásig teli kórházakból merjenek kitekinteni, és merjék elhinni, hogy azokon kívül is adottak a lehetőségeik, és a járóbeteg-rendelőkben is érvényesülhetnek – hangsúlyozta a képviselő.

Nagy Előd rektorhelyettes hozzáfűzte, Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter javasolta, hogy az anyaország támogassa a magyar nyelvű képzéseket, erre azonban nem érkezett reflexió. Így voltaképpen ez is láttatja, hogy „a magyar nyelvű képzéseknek gyakorlatilag csak a kirakatban van helyük”.

Megoldható a helyzet?

A meghívottak szerint két alapelvet szükséges követnie az intézménynek ahhoz, hogy fennmaradhasson a magyar képzés: át kell menteni azokat a tradíciókat, amelyek mentén a MOGYE megszületett, mert eltűnőben vannak az értékek, az egykori elvek és a történelem. Emellett fontos megtartani a képzések azon irányvonalait és stratégiáit, amelyek jó hatással voltak az egyetemre és előrevitték azt.

Ugyanakkor nemcsak az intézménynek és a professzoroknak van szerepe a megoldásban, hanem a szülőknek és a fiataloknak is: nem ijedhetnek meg a jelenlegi zavaros működéstől, előbbiek nem küldhetik külföldre tanulni a gyermekeiket. Kell vállalni a kockázatot, és nem szabad a fiatalokat csak azért máshová téríteni, mert „az egyetemen baj van”.

Kihangsúlyozták, hogy a tenni akarás erőteljes a diákokban is, ugyanis vannak olyan magyar hallgatók, akik szánt szándékkal iratkoznak a román és angol képzésre azért, hogy ott is hangoztassák, szükség van a magyar orvosi egyetemre.

Brassai Attila professzor arra is kitért, hogy a magyarországi oktatók is kulcsfontosságúak lehetnek ebben a helyzetben, mert náluk engedélyezett, hogy otthoni és külföldi egyetemen egyaránt oktassanak. Ha sikerülne idecsalogatni őket, akkor új struktúrákkal segíthetnék a MOGYE-t.