Hivatalból vizsgálatot indít az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az egyetemi felvételi szabályzat ügyében, mert lehetővé teszi a felsőoktatási intézményekbe jelentkező kisebbségi diákok román nyelvi kompetenciájának az ellenőrzését. Az intézmény elnöke, Asztalos Csaba szerint azzal az állításával, hogy az érettségi román szóbeli vizsga nem tükrözi a nyelvtudás szintjét, az oktatási minisztérium elismerte a kisebbségi diákok románoktatásának csődjét.

A diszkriminációellenes tanács vezetője kedden arra reagált az edupedu.ro-nak, hogy az oktatási minisztérium korábban a portállal közölte: nem hajlandó módosítani a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgárok hátrányos megkülönböztetését lehetővé tevő egyetemi felvételi szabályzatot. A diszkrimináció lehetőségére az ombudsman hívta fel korábban a tárca figyelmét.

A nép ügyvédje július közepén kérte fel a minisztériumot a miniszteri rendelettel 2016-ban elfogadott felvételi szabályzat módosítására. Az ombudsman álláspontja szerint ugyanis a szabályzat diszkriminálja a kisebbséghez tartozó diákokat, mert lehetővé teszi az egyetemeknek, hogy a felvételin ellenőrizzék román nyelvi kompetenciájukat. A nép ügyvédje arra hivatkozott, hogy ezeket a román nyelvi kompetenciákat az érettségi román szóbeli vizsgáján már ellenőrizték.

„A vizsga nem tükrözi a nyelvtudást"

Az oktatási minisztérium válaszában közölte: az érettségi román szóbeli vizsgája nem tükrözi a diákok nyelvtudásának szintjét, mert a nyelvi kompetenciákat nem az európai szabványnak megfelelően méri. A szabványt az Európa Tanács által kidolgozott mérési útmutató, azaz a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (CERF) jelenti. Ez a referenciakeret adja meg, hogy a nyelvtanulónak az egyes szinteken (A1, A2, B1, B2, C1, C2) milyen képességekkel kell rendelkeznie olvasás, írás, beszéd és hallás utáni értés terén – emlékeztet a tárca.

A minisztérium szerint a román oktatási rendszer nemhogy hátrányos helyzetbe hozza, hanem pozitívan diszkriminálja a kisebbségekhez tartozó diákokat, mert lehetővé teszi, hogy az anyanyelvükön végezhessék a felsőfokú tanulmányaikat. Képzésükre ugyanakkor arányosan nagyobb összeget fordít az állam, mint a román diákokéra. „A felvételi szabályzat megfelel a román oktatási rendszer követelményeinek, és nem szorul módosításra” – idézte a tárca válaszát az edupedu.ro.

Asztalos Csaba: egyértelmű a diszkrimináció

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba felháborítónak tartja a minisztérium válaszát. Az edupedu.ro-nak kedden elmondta, az oktatási tárca egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza az anyanyelvükön tanuló kisebbségi diákokat azokkal szemben, akik román középiskolában érettségiztek. Ezért a CNCD hivatalosan vizsgálatot indít az egyetemi felvételi szabályzatának ügyében – jelentette be Asztalos.

„Ha az érettségit országosan egységesen szervezik meg, ugyanazok a tételek és az osztályozási kritériumok az összes diák számára, akkor egy kisebbségi tannyelvű osztály végzősének érettségi jegye miért nem egyenértékű a román iskolában végző diák osztályzatával?” – tette fel a kérdést a CNCD elnöke. Szerint azzal az állításával, hogy az érettségi román szóbeli vizsga nem tükrözi a nyelvtudás szintjét, az oktatási minisztérium voltaképp elismerte a kisebbségi diákok románoktatásának csődjét.

Asztalos emlékeztetett, hogy az idei érettségin a Hargita megyei diákok 47 százaléka megbukott románból. Ám a minisztérium által kidolgozott felvételi szabályzat ezek szerint azoknak a diákoknak sem ismeri el a jegyét, akik sikeresen vizsgáztak. „Vagyis a minisztérium azonos körülmények között érettségiző diákok csupán egy részének ismeri el a vizsgajegyét. Vajon a köztisztséget betöltő román személyek érettségi jegye tükrözi a román nyelvtudásuk szintjét?” – fogalmazott a CNCD vezetője.

Asztalos hangsúlyozta: a román államnak kötelessége olyan közpolitikákat kidolgoznia, amelyek révén a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok „elfogadható” szinten elsajátíthatják az ország nyelvét.

Molnár Zsolt: logikai bukfenc van a minisztériumi válaszban

A kisebbségi diákokat diszkrimináló előírást Molnár Zsolt ombudsmanhelyettes észlelte a felvételi szabályzatban, és az ő kezdeményezésére kérte fel a hivatal az oktatási minisztériumot a módosítására. A Maszol.ro-nak elmondta, kihasználva az országos szabályzatban rögzített lehetőséget, több felsőoktatási intézmény, például a Gyulafehérvári Egyetem és a Bukaresti Titu Maiorescu Egyetem is vizsgáztatja románból a felvételin azokat a jelentkezőket, akik nem románul folytatták a középiskolai tanulmányaikat.

Molnár Zsolt elmondta, a felvételi szabályzat diszkriminatívnak ítélt előírása vélhetően nem a kisebbségi diákok ellen irányult, de mivel nem egyértelműen fogalmazták meg, hátrányos megkülönböztetésre ad lehetőséget. „Vannak olyan középiskolák az országban, amelyeken valamilyen nemzetközi nyelven zajlik az oktatás, ez az előírás ezeknek a tanintézményeknek a végzőseire vonatkozott. Mi arra kértük a minisztériumot, hogy egyértelműsítse ezt a szabályzatban” – magyarázta.

Az ombudsmanhelyettestől megtudtuk: a minisztérium elutasító válaszát már két hete megkapták, és elfogadhatatlannak tartják. „A válaszban van egy logikai bukfenc. Hiszen ha az érettségi jegy nem tükrözi a nyelvi kompetenciákat, akkor voltaképp a román diákok román nyelvtudásának szintjét sem kellene elismerni” – magyarázta Molnár. Hozzátette, hogy ezt meg is fogalmaztak egy válaszlevélben, amit az időközben leváltott Ecaterina Andronescu miniszter utódjának kinevezése után küldenek az oktatási tárcának.