Egymás mellett élő, de egymásról keveset tudó közösségek között próbál hidat építeni a hétfőn kezdődő és vasárnapig tartó Manus Őrkői Cigánytalálkozó.

Erdély egyik legszínesebb kisfesztiválját harmadik alkalommal szervezi a sepsiszentgyörgyi Lármafa Egyesület. A korábbi két-három napos programsorozatot követően, idén egyhetesre bővítették az eseményt, és rendkívül gazdag programot sorakoztatnak fel Sepsiszentgyörgyön, illetve a háromszéki megyeszékhely külvárosában lévő Őrkő negyed mellett, a Sugásfürdő fele vezető út bal oldalán, a horgásztavak mellett berendezett fesztivál helyszínen – számolt be hétfői sajtótájékoztatóján Csernátoni Lóránd.

A Manus Őrkői Cigánytalálkozó szervezője felidézte: egy indiai látogatása során szembesült azzal, hogy az ottani kultúra és a őrkői cigány-közösség kultúrája nagyban hasonlít egymásra, hazatérve pedig keresett magának egy „kicsi Indiát”, ezt találta meg az Őrkőn. Ugyanakkor társra talált Fekete Lovas Zsolt színművészben, aki saját gyökereit keresve sokat járt az Őrkőre, ismerkedett az ott élőkkel, és kereste a lehetőségeket, hogy miként lehet segíteni rajtuk, illetve segíteni a két közösség egymásra találását.

„Az Őrkő tele van értékes és tehetséges emberekkel, kultúrájuk mélyen gyökerezik, táncukat és énekeiket az elmúlt évtizedekben sokan kutatták és gyűjtötték” – mondta Csernátoni Lóránd, aki szerint a Manus (szerk. meg.: cigányul embert jelent)  fesztivál legfontosabb célkitűzése, hogy felépítsék vagy visszaépítsék a két közösség közti hidat. A rendezvény a találkozásoknak ad helyet, így a sepsiszentgyörgyiek találkozhatnak az őrkői közösséggel, megismerheti azok kultúráját, illetve az őrkőiek is megismerhetik a várost, továbbá van egy másikfajta találkozás is, amikor a cigány közösség találkozik önmagával.

„Tudod-e, hogy nekem is fáj, ha arcomba lépsz? Tudod-e, hogy én ismerlek? Míg te rólam semmit, rólad én mindent tudok. Tudod-e, hogy ami neked bennem mesevilág, nekem ostorhegyvalóság?”. Ez a Choli Daróczi Józseftől származó idézet a Manus Őrkői Cigánytalálkozó mottója, mondta Csernátoni Lóránd, aki leszögezte: a rendezvény nem „cigány-simogatás”, ahogyan egyesek korában megfogalmazták, hiszen a szervezők nem naivak, tudják, milyen problémák vannak, viszont céljuk az, hogy ezen a héten mindkét közösség félretegye előítéleteit, és a problémákat őszintén kimondva alkalmat teremtsenek az egymásra való odafigyelésre. „Ez minden olyan ember találkozója, aki kíváncsi, hajlandó levetkőzni prekoncepcióit, ami által egy teljesen új világot fedezhet fel magának”, mondta a szervező.

Roma kulturális hét a városban és buli az Őrkő alatt

A Manus Őrkői Cigánytalálkozó hétfőn 17 órakor az őrkői roma közösséget bemutató fotókiállítással kezdődik Sepsiszentgyörgy főterén. Este 7 órától Fekete Zsolt színművész bemutatja a Perkucigó című előadását a Szimpla Kávézóban. Kedden délután 5 órától a Művész moziban dokumentumfilm-vetítéssel folytatódik a programsorozat, majd ugyancsak kedden este 7 órától a Szimpla kávézóban Pálffy Tibor színművész tart irodalmi estet „Ha úgy van, akkor igen . . . „ címmel.

Kedden este 9 órától a Művész Moziban levetítik a Brazilok című magyar játékfilmet. Szerdán 17 órától újabb dokumentumfilm vetítés lesz moziban, este 7 órától pedig a Szimpla Kávézóban – egy magyarországi független társulat mutatja be a Selejtesek címmű színházi előadást, este 9 órától a moziban levetítik a Lajkó című magyar vígjátékot. Csütörtökön 11 órától a Szimplában Érzékek iskolája címmel érzékenyítő, megerősítő játékra kerül sor. 16 órától a moziban vetítik a Kálnokiak lovas filmjét, este fél kilenctől pedig Neno Iliev & Atesh & Venera koncert lesz a Szimplában. Ezekre az eseményekre szervezett formában hozzák az őrkői gyerekeket, de remélik a felnőttek is csatlakoznak.

Péntektől vasárnapig az Őrkő negyed alá - a Sugásfürdő fele vezető út bal oldalán, a horgásztavak mellé költözik a fesztivál, ahol kirakodó vásárt, focimeccset, gyermekfoglalkozásokat, meseolvasást, ritmusfejlesztő játékokat, lóversenyt, férfi ügyességi és női szépségversenyeket, úgynevezett shukár versenyeket, táncelőadásokat, Heveder és Nadara koncerteket és tábortűz melletti cigány táncházat szerveznek – sorolta Fekete Lovas Zsolt. Elmondta: eddigi tapasztalatok szerint az érdeklődők a nap bármely pillanatában látogatnak ki, biztosan találnak egy-egy, akár spontánul is alakuló programot.

Csernátoni Lóránd közlése szerint idén kerekasztal beszélgetéseket is szerveznek az esemény helyszínén, ahol egyrészt pozitív példákat vonultatnak fel, olyan cigány származású művészeket, tudósokat, politikusokat, mesterembereket, akik ösztönzőleg hatnak erre a közösségre. Másrészt meghívtak hazai romológusokat, szociológusokat, karitatív szervezetek munkatársait, állategészségügyi szakembert, az őrkői közösség felzárkóztatásával is foglalkozó Sepsi GAL szervezet szakembereit, illetve más cigány témában kutató hazai és magyarországi szakembereket hívtak meg. Fekete Lovas Zsolt arra kérte a sepsiszentgyörgyieket, hogy legyenek nyitottak és látogassanak ki a fesztivál helyszínére, hiszen az teljesen biztonságos és nagyon szórakoztató.

Mi legyen a hétköznapokban?

Sepsiszentgyörgy határában, az Őrkő negyedben egy majd négyezres közösség él, többnyire nyomorban, nemcsak a város, de a társadalom peremén. Helyzetük javításában, rendezésében mindeddig nem sikerült jelentős eredményt elérni, s bár többen, sokféleképpen igyekeztek segíteni, áttörésnek egyelőre nyoma sincs, fogalmazta meg Csernátoni Lóránd, aki a Maszol kérdésére, hogy mit kellene tenni a hétköznapokban a két közösség egymásra találása érdekében, elmondta, hogy a problémákat őszintén ki kell beszélni, nem a szőnyeg alá söpörni.

Rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben sokan, sokat dolgoztak az őrkői közösség érdekében, sokat segítettek rajtuk. Ugyanakkor szemléletváltásra lenne szükség, az eddigi módszereket el kellene felejteni és teljesen új alapokra építeni a rendszert. A fesztivál abban nyújthat segítséget, hogy a két közösség jobban megismerje egymást, illetve tudatosítani a többségi lakossággal, hogy az őrkői cigány közösséget egy teljesen más életszemlélet vezérli, őket több száz év alatt sem sikerült integrálni mivel ragaszkodnak kultúrájukhoz, más a temperamentumuk, amely gyakran félreértésekre ad okot, viszont az elfogadás lenne a helyes út, véli Csernátoni Lóránd. Hozzátette: „mi magyarok, székelyek is kisebbségben élünk, ezért példát tudnánk mutatni a többségnek, hogy tudunk megfelelően viszonyulni saját kisebbségünkhöz, hiszen az őrkőiek magyarnak vallják magukat”.

Elérhetőségek: