Állítólag megtalálták a 150-ik román háborús hőst, akinek a maradványai Úzvölgyében nyugszanak. 

„Istennel előre a Román Nemzet Győzelméért!” Ezekkel a szavakkal indul a meghívó, amellyel október 25-re az úzvölgyi hősi temetőbe invitálja a románokat a Calea Neamului egyesület. A rendezvényt a hadsereg napjára időzítették, amikor a meghívó szerint „a Győzedelmes Román Hadsereg felszabadította az utolsó talpalatnyi román földet is a horthysta uralom alól”.

Ha minden a tervek szerint halad, október 25-én 150 fáklyával vonulnak be a sírkertbe. Június 6-án még 149 román katona nevét olvasták fel a legionárius elemekkel kevert ortodox vallási szertartás keretében, amellyel felavatták az illegálisan létrehozott román parcellát, a napokban azonban állítólag előkerültek egy 150-ik világháborús román hős maradványai.

Számháború

A feltételezhetően az első világháborúban elhunyt ismeretlen katona maradványaira állítólag szeptember 23-án bukkant rá a sírkerttől körülbelül egy kilométernyire egy Vasile Boboc nevű dofteanai férfi, akinek a fémkeresőzés a hobbija.   

A közösségi oldalán fellelhető információkból kiderül, hogy a múltban már számos első és második világháborús ereklyét talált. De éppen ez a tény, illetve néhány más körülmény kérdőjelessé teszi, hogy a szeptember 23-i „felfedezés” valóban ott és akkor történt, amikor és ahol állítja. Amint a fenti képen látható, a sisak és a fegyverek meglepően tiszták ahhoz képest, hogy frissen kerültek elő a föld alól. 

Másfelől Vasile Boboc nehezen tekinthető objektívnak, ha az úzvölgyi temetőről van szó. A helyszínen készült felvételek tanúsága szerint részt vett a június 6-ai „ostromban”, közösségi oldalán pedig a későbbiekben lelkesen agitált a román parcella létjogosultságát igazoló verzió mellett.

Nem utolsó sorban együtt dolgozik – villanyszerelőként – azzal a Laurenţiu Amăriuţei-jal, aki június 6-án zászlót lengetve „meglovagolta” az úzvölgyi temetőben elhelyezett keresztet.

A két munkatárs a szabadidejét is rendszeresen együtt tölti, és állítólag együtt fémkeresőztek akkor is, amikor az úzvölgyi temetőtől körülbelül egy kilométerre rábukkantak a „150-ik román hősre”. 

Ezt a verziót egyébként már az illetékes román hivatal sem tartja fenn. A Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június 12-én közzétett összegzése szerint az úzvölgyi temetőben nyolc ismert és három ismeretlen román katona nyugszik. Ugyanakkor az összegzéshez csatolt dokumentumokban csak hét román katona neve szerepel. (Utólag Magyarosi Sándor hadtörténész a témával foglalkozó tanulmányában kimutatta, hogy a román okmányokban név szerint említett és románnak tekintett hét hősi halott közül három nem a román hadseregben szolgált.)

Megemlékezés megemlékezést ér

Mint ismert, a román nacionalisták idén tavasszal figyeltek fel a Hargita megyei Csíkszentmárton községhez tartozó elnéptelenedett településre, miután három magyar aktivista fekete nejlonnal letakarta a szomszédos Dormánfalva (Dărmăneşti) önkormányzata által illegálisan felállított emlékművet és kereszteket. A több száz fős tömeg – csekély arányban helybéli románok – bukaresti futballhuligánok segítségével megrohamozta a magyarok által élőlánccal védett temetőt, és legionárius elemekkel kevert ortodox vallási szertartás keretében felavatta a román parcellát.

Szeptember elején román nacionalisták egy csoportja ismét megemlékezést tartott az úzvölgyi temetőben. Az akció szervezője ezúttal is a Calea Neamului egyesület volt, amelynek elnöke révén a román neofasiszta szélsőjobb erőteljes befolyásra tett szert a Kovásznai, Hargitai és Marosi Románok Civil Fórumában. (Háttéranyagunkat itt olvashatja.) 

A ZiarHarghita internetes kiadvány által „Erdély lelkének” nevezett Tîrnoveanu egyébként újabban saját weboldalt indított, mivel a Facebook időnként törli egy-egy xenofób, magyarellenes bejegyzését, nemrégiben pedig állítólag megszüntette a személyes profilját. (A cikk írásakor a profil élt.) A weboldalon olvasható többek között a Calea Neamului egyesület „kiáltványa”, amelyet Tîrnoveanu szándékai szerint a jövőben a magáévá tesz a székelyföldi románok fóruma is. 

A megfogalmazott célok, követelések és javaslatok között található például, hogy évente a bruttó országos minimálbér 50 százalékának megfelelő ösztöndíjban részesüljön minden székelyföldi diák, akit román tannyelvű osztályba iratnak. Az elképzelés szerint már öt gyerekkel indulna osztály, illetve Románia más megyéiből csábítanának tanárokat Hargita és Kovászna megyébe azzal, hogy az első öt évben az állam átvállalná a lakbérüket. A javaslatok között szerepel továbbá, hogy a Román Akadémia felügyelete alatt létrehozandó nyelvtanári bizottságok ellenőrizzék a két megye önkormányzati alkalmazottainak románnyelv-ismeretét.