Megoldatlan a gombák szakszerű átvizsgálása


-A A+

Idén sincs megoldva országos viszonylatban a piacokon árusított vadon termő gombák átvizsgálása, ezért a már elkezdődött gombaszezonban mindenki a maga szakállára fogyasztja majd az erdőben szedett vagy alkalmi árusoktól megvásárolt gombát. A gombát nem ismerő fogyasztó vagy az árus gombaismeretére hagyatkozva kockáztat, vagy otthon egy szakkönyv segítségével próbálja ellenőrizni a portékát.

Áprilistól általában megjelenik a csíkszeredai piacon a cseh kucsmagomba, majd a szegfűgomba, később pedig a galambgombák és az igen közkedvelt sárga rókagomba. Majd nyár végén és ősszel a „hirib”, azaz az ízletes vargánya és a nagy őzlábgomba kerül a gyümölcsös ládákból rögtönzött standokra.

Nincsenek gombabevizsgáló központok

“Valóban élelmiszerbiztonsági kérdés a gombák ellenőrzése, de Hargita megyében sehol nincs megoldva az erdőről, mezőről szedett gombák bevizsgálása” – erősítette meg felvetésünket Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője, hozzátéve: a vadon termő gombák biztonságos árusítása, ennek megszervezése a piacgondnokságok feladata.

Graur Adrian, a csíkszeredai piacgondnokság munkatársa a maszol.ro- nak elmondta: évekkel ezelőtt Balló Béla orvos önkéntes alapon, ingyen vizsgálta át a gombaárút és az alkalmi gombászok zsákmányát. „Sajnos a doktor úr halála óta nincs aki átvizsgálja a gombát, pedig igény volna erre. Tavaly volt, aki érdeklődött nálunk, hogy van-e valaki, aki megnézné a gombáit, amit szedett, de nem tudtunk segíteni” - magyarázta Graur. Tájékoztatása szerint jelenleg egyetlen ilyen téren képzett személy sincs a piacgondnokságon, valószínűleg nem is lesz pénz gombabevizsgáló képzésben részesíteni valakit. 

Arra a kérdésünkre, miért engedélyezik az erdei gomba árusítását a piacon, ha nincs aki ellenőrizze, hogy nem, mérgező-e, Graur azt válaszolta, megtűrik a gombaárusokat, hisz olyan emberek, akik legalább becsületes keresethez jutnak „és addig sem mennek lopni”.

Gombaszakértő-képzés Sepsiszentgyörgyön

A kevés megyék egyike, ahol egyáltalán ismerik a gombabevizsgálást, mint tevékenységet, az Kovászna megye. Csíkszeredához legközelebb Sepsiszentgyörgyön, a László Kálmán Gombászegyesület szervezésében végezhető el egy gombaszakértői tanfolyam, melyre még Magyarországról is járnak mesterséget tanulni, mondta el megkeresésünkre Zsigmond Győző egyesületi elnök.

A tanfolyamon mintegy 200 fajta ehető és mérgező gombát tanul meg magabiztosan felismerni a szakértőjelölt. A tanonc a tanfolyam elvégzése után, amely hetvenkét, zömében terepen eltöltött órát vesz igénybe, hivatalosan is elismert gombaszakértői oklevelet kap a kezébe.

Zsigmond szerint rendkívül hiányos az a 2006-os törvény, amely az erdei gombák szedését és forgalmazását szabályozza, ugyanis fontos kérdéseket egyáltalán nem szabályoz, ugyanakkor olyan gombákat sorol a védett fajok közé, amelyeknek nem is élőhelye Románia, ilyen például a francia szarvasgomba. Ugyanakkor nem sorolja védett gombák közé az aranyos galambgombát, amelyet a szakértő szerint ritka volta miatt védeni kellene.

Ne tapossuk el és ne túrjuk ki a gombát

Gondot okoz a szakértő szerint a szarvasgombagyűjtők feketepiacra dolgozó rétege, akik gyűjtéskor jókora területet feltúrnak, és nem hordják vissza a földet a helyére, az apró, fiatal gombákat is összeszedik, és a fák gyökerét is megrongálják. Amúgy Romániában nem beszélhetünk veszélyeztetett gombákról, mint Németországban, ahol a az élőhely rongálása és a túlszedés következtében veszélyeztetetté vált például a rókagomba.

Rossz szokásra hívta fel a figyelmet Zsigmond: a túrázók gyakran felrúgják a mérges, vagy annak vélt gombákat. Ez több okból is rossz, első sorban azért, mert széttaposva a gombát lehetőséget teremtünk a spórák szétszóródására, ezzel a gomba túlszaporodására adunk lehetőséget.

Tudni kell továbbá, hogy a mérgező fajoknak is megvan a maguk szerepe a természetben: vagy azért, mert gyakran olyan állatok fogyasztják, amelyek immunisak az adott gomba méreganyagaira, vagy mert szimbiózisban élnek bizonyos növényekkel, mindkét esetben az ökológiai egyensúlyt tartva fenn. Ráadásul szépek is, mint például a légyölő galóca - mutatott rá a szakember.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X