A görgényszentimrei Erdészeti Szakkollégium fennállásának 120-ik évfordulóját ünnepelte hétvégén. Erre az alkalomra, mivel az iskola múltja szorosan kötődik a Rákóczi-Bornemisza kastély történetéhez, a Maros megyei múzeum nyitott kapuk napját szervezte a kastélyban és a kastélyhoz tartozó dendrológiai parkban.

A vár alatti kastélyt I. Rákóczi György építtette reneszánsz stílusban a 17-ik század közepén. Az 1708-as februári csatában az osztrák csapatoknak öt hónapos ostrom után sikerült bevenniük a várat, amelyet bosszútól vezérelve felrobbantottak, és amely a kastéllyal együtt végleg a kincstár tulajdonába került. A kuruc-labanc harcok során a kastély is megrongálódott, tatarozását majd csak az a Bornemisza János kezdte el, aki mint Habsburg-hű hivatalnok 1717-ben 99 évre bérbe vette és felvirágoztatta a létesítményt.

A 19-ik században hosszas pereskedés során került vissza a kastély és a birtok a kincstárhoz. Az 1880-as években Rudolf trónörökös vadászkastélynak használta, a vendégek fogadására, a mondén élet céljára kibővítette, átalakította. Az egykori magtár épületét átépíttette, hogy ott vendégeket szállásolhassa el. Halálát követően erdészeti szakkollégiumot hoztak létre az épületegyüttesben. Az iskola a ’80-as években új, korszerű épületet kapott, ám a kiköltözés lassan haladt, még most sincs befejezve.

A kastély a helyi önkormányzat tulajdonát képezi, ám mivel nem tudta azt menedzselni, a Maros megyei tanácsnak adta át használatba, amely a megyei múzeumra bízta. Két éve a múzeum kezeli, elkészült azóta a teljes felújítási terv is, amelynek összértéke 7 millió euró. Egyelőre a tető felújítását sikerült részben elvégezni, hogy a kastély főépületének állaga ne romoljon tovább.

A Nyitott kapuk napja elnevezésű rendezvényen a megyei múzeum munkatársai két témát készítettek elő: egyrészt bemutatták a kastélyt, megnyitották a bejáratát az érdeklődők előtt, kiállítást szerveztek a történetéről, jelenéről és a jövőjéről szóló tervekről. Másrészt a római limest mutatták be, vagyis azokat az eredményeket, amelyeket az eddig elvégzett régészeti ásatások során sikerült elérni.

Az érdeklődőket Pánczél Szilamér és Angela Săplăcan muzeológusok fogadták. A maszol.ro-nak elmondták, a római limes a közelben haladt el, Marosvécsen egy nagyobb katonai tábor maradványaira találtak, illetve Libánfalván egy őrtoronyra. Ezért a görgényszentimrei kastélyban, a kapuépületben tervezik berendezni a limeskutató központot.

A rómaiak jobb megismertetésére egy „divatbemutatót” is berendeztek a múzeum munkatársai, próbababákat öltöztettek korabeli viseletbe, használati eszközök másolatát állították ki, volt filmvetítés, puzzle a kicsiknek és kifestésre váró rajzok a legkisebbeknek, az óvodásoknak. A kastélyhoz tartozó dendrológiai parkot az erdészeti szakiskola diákjai rendbe tették, az erdei utakat megtisztították és megjelölték.

A terv szerint a kastélyban a múzeumi kiállítótermek mellett konferenciaterem kap helyet, illetve a kapuépületben a múzeumi adminisztráció és a kutatóközpont. Ahhoz, hogy fenn lehessen tartani, anyagi forrásra van szükség. Erre a célra épülne a kastély mögötti udvaron az a kastélyszálló, amelynek a hasznából működtetni fogják a múzeumot.

Pánczél Szilamér érdeklődésünkre elmondta, bár divat manapság a kastélyokat szállodának berendezni, ez a Rákóczi-Bornemisza kastély esetében nem történhet meg. Részben, mert az I. fokozatú műemléket csak nagyon szigorú feltételek mellett lehetne erre a célra berendezni, másrészt mert egy ekkora, 17-ik századi épületnek a komfortossá tétele túl nagy beruházást igényelne, amely nem térülne vissza belátható időn belül.

Az 1893-ban alapított erdészeti szakiskola évfordulós ünnepségét az új iskolaépület udvarán tartották, ahol szónoklatok, ünnepi műsor szerepelt a programban. A kastélyt sokan meglátogatták azok közül, akik ott végeztek, az iskola diákjai voltak, az idősebb és a fiatalabb generációból is.