Az önkormányzatok fele nem tartja be a hulladékgazdálkodási rendelkezéseket


-A A+

A romániai önkormányzatok közel fele nem tesz eleget a hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényből származó kötelezettségének: nem jelenti vagy nem fizeti a környezetvédelmi illetéket, hívja fel a figyelmet Fejér László Ödön. A háromszéki RMDSZ-es szenátor szerint nincs rendben, hogy egyes megyékben – mint Háromszék, amely országos szinten első a szelektív hulladékválogatás tekintetében – tisztességesen jelentik a lerakott szemét mennyiséget és fizetik a környezetvédelmi illetéket, máshol pedig ennek nem tesznek eleget.

Fejér László Ödön a probléma kapcsán kérdést intézett Viorica Dăncilă korábbi miniszterelnöknek, hogy mit tesznek azért, hogy az országban mindenhol egységesen érvényt szerezzenek a törvénynek és a kormányfőtitkárságtól nemrégiben választ kapott, amelyben visszaigazolták sejtésüket.

Jobban megéri büntetést fizetni, mint környezetvédelmi illetéket

Törvény szerint minden olyan önkormányzatnak fizetnie kell a környezetvédelmi illetéket, amelynek területén nem sikerül a begyűjtött hulladék felét szelektíven válogatni. A kormány válaszából kiderül, hogy az ország 3 188 közigazgatási egysége köteles jelenteni a begyűjtött hulladék arányokat, ám tavaly mindössze 2 099 közigazgatási egység jelentett, és közülük csupán 1 454 fizette be a környezetvédelmi adót összesen közel 23 millió lej értékben.

Emellett az ország 345 közigazgatási egysége azt jelentette, hogy területén sikerült teljesíteni a hulladékválogatásra vonatkozó elvárást, így neki nem kell adót fizetnie. Jelentési és adófizetési kötelezettsége van az ország területén működő 49 hulladékkezelő központnak is, ám közülük 13 semmit nem jelentett.

A háromszéki szenátor számítása szerint azok az önkormányzatok, amelyek nem fizetettek környezetvédelmi adót, hozzávetőleg 16 millió lejjel károsították meg az államkasszát. Hozzátette: ellentmondásos a kormány válasza, hiszen abból az derült ki, hogy az ellenőrző hatóságok tavaly közel 12 millió lejes büntetést szabtak ki azoknak, akik nem tettek eleget törvényes kötelezettségüknek. A szenátor rámutatott: nincs az rendben, hogy a kiszabott büntetés kevesebb, mint amennyit adóként kellett volna befizetni, mert ez nem ösztönzi a törvénykövetést.

Egyesek „papíron” kiváló eredményeket jelentenek

A Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADI SIMD) igazgatója, Ambrus József szerint a háromszéki polgármestereket felháborította, amikor kiderült, hogy az országban egyes települések nem tartják be a hulladékgazdálkodásra vonatkozó törvényt: „nem korrekt és frusztráló, hogy egyesek tisztességesen járnak el, mások pedig nem, ezt a gyakorlatot meg kellene szüntetni”.

Ambrus József fenntartásokkal kezeli, hogy a kormány adatai szerint az országban 345 olyan önkormányzat van, amely azt jelentette, hogy teljesítette az elvárásokat, ezért nem kell környezetvédelmi illetéket fizetnie. A szakember szerint ez nehezen hihető, hiszen Háromszék országos szinten élen jár a szelektív hulladékválogatásban, mégsem sikerül teljesítenie az elvárásokat. Ehhez képest vannak megyék, ahol nem működik a szelektív hulladékgyűjtés, de egyes önkormányzatok mégis azt jelentik, hogy a hulladék fele kerül lerakóba. Ezt „papíron” tudják megvalósítani, véli Ambrus József.

Háromszéken nő a szemétszállítási díjszabás

Háromszéken januártól várhatóan fejenként 1 lejjel nő a hulladékelszállítási díj, jelentette be Ambrus József. A Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADI SIMD) igazgatója leszögezte: a lakosságnak tudnia kell, hogy az áremelésről nem helyi szinten határoztak, ennek az az oka, hogy egy kormányrendelet értelmében a jelenlegi tonnánként 30 lejes hulladéklerakási illetéket januártól tonnánként 80 lejre növelik. Ezt minden, a lerakóba kerülő hulladék tonnájára ki kell fizetni, ezért dolgoznak azon, hogy minél nagyobb arányban válogassák szelektíven a szemetet és csökkentsék a lerakóba kerülő háztartási hulladék mennyiséget.

Háromszék országos szinten élen van a szelektív hulladékgyűjtés tekintetében, Lécfalván működik az egész megyét kiszolgáló hulladékkezelési központ, mindennek ellenére nem sikerült teljesíteni azt az előírást, hogy a lakosságtól begyűjtött hulladék fele legyen szelektíven válogatott, tehát újrahasznosítható. Ambrus József emlékeztetett, hogy a lécfalvi hulladékkezelő indítása előtt alig 1-2 százalékos volt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, amit mostanra sikerült feltornászni megyeszinten 26 százalékra, amivel országos szinten első helyen van Kovászna megye, de korántsem tudja még teljesíteni az elvárásokat. Ehhez képest vannak megyék, ahol a szelektív hulladékgyűjtés alig 1-2 százalékos.

Ambrus József szerint Háromszéken 145 000 személynek van szerződése a hulladék elszállítására.  Kommandón, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen működik legjobban a szelektív hulladékgyűjtés, ezeken a településeken az arány 40 százalékos. A háromszéki falvakon évekkel ezelőtt 1-2 százalékról indultak, ma átlag 22 százalékban válogatnak szelektíven. A szakember szerint ahhoz, hogy Kovászna megye teljesíteni tudja az 50 százalékos válogatási arányt, újabb beruházásokra van szükség. A megyei hulladékgazdálkodási terv szerint olyan rendszert kellene még építeni Lécfalván, amely révén a kommunális szemetet tovább válogatják és kiszedik belőle az újrahasznosítható hulladékot, illetve a biológiailag lebomló hulladékot szárítani és kezelni tudják.

Ambrus József szerint frusztráló, hogy Háromszéken mindent megtesznek, hogy az elvárásoknak megfeleljenek, tisztességesen működnek, miközben máshol egyszerűen nem tartják be a törvényt vagy „papíron” azt jelentik, hogy teljesítették a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó elvárásokat.    








EZT OLVASTA MÁR?

X