Zilahon vita bontakozott ki Ady Endre szobra januári felállításának a törvényességéről - írta pénteken az Agerpres hírügynökség.

A prefektusi tanács csütörtöki ülésén a Szilágy Megyei Kulturális igazgatóság vezetője, Doina Cociș vetette fel, hogy a szobor nagyon szép, és nagyon jó, hogy van, de köztéri emlékmű, amely ráadásul értékes műemlékek körzetében áll, ezért a kulturális igazgatóságnak és a kolozsvári regionális műemlékbizottságnak a helyszínt, az emlékművek országos bizottságának pedig a szobor művészi koncepcióját kellett volna előzetesen láttamoznia.

A szoborállító RMDSZ pedig nem kereste meg ezeket a hatóságokat a szoborállítás tervével. Doina Cociș hozzátette: a jóváhagyásokat könnyen meg lehetett volna szerezni, és ezek továbbra is szükségesek a törvényesség visszaállításához.

Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke viszont kijelentette: az Ady-szobor tulajdonképpen utcabútor, ezért nem volt szükség a felállításához az említett jóváhagyásokra. Arra utalt, hogy a Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész által megkomponált Ady Endre egy padon ül a karfára könyökölve.

A politikus azt is megemlítette, hogy a teret, amelyiken Ady Endre mellé lehet ülni, és amelyiken Fadrusz János híres Wesselényi-szobra is áll, át kívánja alakítani az önkormányzat, és megtörténhet, hogy az utcabútor végül más helyre kerül. "Hogyan kérhettünk volna jóváhagyásokat, ha nem tudjuk biztosan, hol lesz a végleges helye?" - tette fel a kérdést Seres Dénes.

Ady Endre egész alakos ülő szobrát január 26-án avatták fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelenlétében. A szoborállítással arra kívántak emlékezni, hogy a költő 1892-től a zilahi református kollégiumban tanult, ahol 1896 júniusában jelesre érettségizett. Az ülő szobor egy kőlapra került, melyre a költő neve, születése és halála éve mellé azt az idézetet vésték, hogy "Aki vagyok, az a négy zilahi esztendő által vagyok".