Az Európai Unióban élő nemzeti kisebbségekről, a nyelvi sokszínűségről és a kisebbségek jogairól szervezett hétfő délelőtti kerekasztalbeszélgetés Marosvásárhelyen a tizenegyedik alkalommal megrendezett Civil Szervezetek Vására egyhetes rendezvénysorozatába illeszkedett.

A civil vásárt szervező Divers Egyesület keretében működtetett roma inklúziós központ tevékenységének ismertetésével indult a beszélgetés, amelynek az a célja, hogy az identitásnélküli személyeket, akiknek még állampolgárságuk sincs, a társadalomba integrálják, elsősorban személyes iratokat szerezzenek nekik. „Ez nagyon nehezen megy, mert a törvényszék visszautasítja kérelmünket ezzel kapcsolatban” – magyarázta a Divers elnöke Koreck Mária, majd Winkler Gyula Európa Parlamenti képviselővel megpróbálták körüljárni az európai uniós polgár fogalom jelentését, ami itt Romániában kevésbé vagy egyáltalán nem ismert.

Winkler Gyula arról beszélt többek közt, hogy mit jelent a helyi közösség számára az európaiság, mivel jár a szabad közlekedés, a tagországok közötti átjárhatóság, melyek ennek a pozitívumai, illetve a hátrányai.

Menni vagy maradni? - az Unióban szabad a döntés

„Elég populista módon sokan arra panaszkodnak, hogy ez a jog elszívja a fiatalságot” – vetette fel a témát Koreck Mária. Erre válaszolva, Winkler megmagyarázta, hogy ebből hátrányok nincsenek, esetleg az, hogy a helyi közösségek nem tudják minden esetben előnnyé formálni ezt a jogot. Azt, hogy mennyire érzi magáénak valaki a helyi közösséget és azt, amit a város, a régió, vagy az ország jelent, arról a közösség, annak vezetői gondolkodhatnak, de azt nem akadályozhatják meg, hogy az, aki el akar menni, elmenjen.

Winkler Gyula ismertette az európai joggyakorlatot, azt, hogy mihez van joga az Európai Unió polgárának. Ilyen például a bármely országban igénybe vehető konzulátusi képviselet. Ha például egy román állampolgár Uruguayban tartózkodik, ahol nincs román külképviselet, bármely ott létező európai uniós állam képviseletétől kérhet segítséget, tájékoztatást.

Európai jogaink, amiket nem is ismerünk

Szó esett az identitáshoz való jogról és mindarról, ami ehhez kapcsolódik: kultúra, oktatás, művelődés, anyanyelvhasználat, média. Ezen túl mindenkinek joga van a szociális ellátáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Például, ha valaki egy adott országban társadalmi hozzájárulást fizet, akkor máshol is részesülhessen ellátásban, ha szüksége van rá.  

Az oktatás területén a legismertebbek az európai jogok, de létezik az utazáshoz való jog, az online vásárlás, illetve a kommunikációs eszközök használatának is a joga, ahogy az állampolgársághoz és a vélemény megfogalmazásához és kinyilvánításához való jog is – mutattak rá a jelenlévők.