Váratlan helyzetbe hozta az érintett családokat és az intézményeket az április 10-én hozott 8-as számú katonai rendelet, amelynek értelmében váltásban, 14 napra beköltözésre kényszerülnek a bentlakásos szociális intézmények, gyerek- és idősotthonok dolgozói. A Gyulafehérvári Caritas csíksomlyói védett idősotthonának munkatársait kérdeztük arról, hogyan élték meg a múlt hévégén lejáró első kéthetes periódust a megváltozott körülmények között. Csép Andrea képviselőtől megtudtuk: az RMDSZ azt kérte a munkaügyi minisztériumtól, legkevesebb 200 eurós plusz juttatásban részesítsék az otthonokba beköltöző alkalmazottakat, hiszen ők ugyanúgy a vírus terjedése ellen küzdenek, mint az egészségügyben dolgozók, ráadásul otthagyják a családjaikat két hétre.

A bentlakókat és a személyzetet is új helyzet elé állította a koronavírus-járvány elleni küzdelem a Gyulafehérvári Caritas időseket gondozó csíksomlyói védett otthonában. Az intézmény elsősorban olyan fennjáró betegek számára nyújt ellátást, akik az időskori demencia valamely fokával küzdenek, ezért egyedül, otthoni keretek között már nem tudnak megbirkózni a hétköznapi élet teendőivel.

Megkeresésünkre Küsmödi Katalin, a védett otthon vezetője elmondta: 12 időskorú éli mindennapjait a csíksomlyói otthonban, 10 fős személyzet biztosítja az ellátásukat. A március 10-én kézhez kapott döntés értelmében a gondozók közül öten húsvétkor beköltöztek az otthonba és két hétig folyamatosan ők látták el a benti teendőket. Két hét után váltották egymást a másik öt munkatárssal.

Akik hazamentek, az előírások szerint otthoni elkülönítésben töltik a napjaikat Az intézményvezető szerint az otthon élete zavartalanul folyt tovább azt követően is, hogy beköltöztek a munkatársak. „Át kellett szervezni néhány tevékenységet, elmaradtak a közös foglalkozások, a lakók nem fogadhattak látogatókat, az adminisztrációs feladatokat pedig teljesen az épületen kívülről látták el” – foglalta össze Küsmödi Katalin. A vezető szerint a lakók és a munkatársak is jól vizsgáztak ebben az időszakban.

Istenben bízva, szeretettel

Miklós Magdolna idősgondozó az öt elsőként beköltöző alkalmazott között volt. Lapunknak elmondta: a munkatársak számítottak arra, hogy megszületik ez a rendelkezés, mégis mellbevágó volt nagypénteken megkapni az utasítást. „Igazi nagypénteket és nagyszombatot élhettünk át a döntés miatt, miközben készültem a beköltözésre. A húsvétot már bent kellett töltenünk. Szeretettel mentünk be, hiszen nagyon szeretjük ezeket az embereket, hozzánk tartoznak, ebben a nehéz időszakban pedig még inkább hozzánk nőttek” – idézte fel a beköltözés napjait.

Beszámolója szerint a helyzetet az Istenbe vetett hit és az otthon lakóinak szeretete, ragaszkodása tette könnyebbé. „Minden reggel közös imával kezdtük a napot, majd együtt reggeliztünk. Elmondhatom, hogy egy hangos szó sem volt a beköltöző munkatársak között, alkalmazkodtunk a helyzethez, mindenki türelemmel tette a dolgát” – mesélt az otthonban töltött napokról.

Miklós Magdolna családja számára nehéz volt ez az időszak. „A férjem és két fiam maradt otthon. Úgy jöttem el, hogy a hűtőben felcímkéztem nekik az ételeket. Előfordult, hogy telefonon keresztül mostunk, mosogattunk, edényt kerestünk, de a családtagok is sokat segítettek” – részletezte.  A 20 és a 12 éves fia, valamint férje megbirkóztak a helyzettel, ami a hazaköltözés után is csak részben válhatott könnyebbé, hiszen az asszony 14 napig nem mozdulhat ki a házból. „Megértik, hogy ez a munkám, ez a hivatásom. Elfogadják még az ilyen helyzeteket is, mert látják, hogy szeretettel, örömmel indulok el otthonról a munkahelyemre” – fogalmazott.

A bentlakó idős emberek számára is új helyzet volt, hogy két hétig ugyanazok a gondozók teljesítettek szolgálatot. „Az első napokban csodálkoztak, hogy mindig ugyanazok a dolgozók vannak bent. Aztán megszokták és még örültek is, hogy nem változnak a dolgozók minden nap. Amit nehezen viseltek az volt, hogy bár érkeztek csomagok, de ezúttal nem jöhettek be a családtagok. Nem értették, miért nem jött be a rokon, aki hozott valamit” – tájékoztatott Miklós Magdolna.

Az összezártság azzal is járt, hogy több idő jutott a lakókra, hiszen senki sem ment haza a munkanap végeztével: „Még többet foglalkoztunk a lakókkal. Több idő maradt a törődésre, egy kis kényeztetésre, sétára, játékra. Igaz, alkalmazkodnunk kellett a szabályokhoz, de Istenben bízva, szeretettel végeztem, végeztük a dolgunkat ebben az időszakban is” – zárta beszélgetésünket Miklós Magdolna.

Szükséges volt az intézkedés

Csép Éva Andrea, a kévpiselőház munkaügyi bizottságának titkára a Maszolnak elmondta: bár az intézkedés első olvasatra drasztikusnak tűnik, az európai statisztikák szerint a koronavírus következtében elhalálozott idősek mintegy 10 százaléka idősotthonokból került ki. „Ez a rendelkezés azért volt fontos, mert ezzel meg lehet állítani a vírus elterjedését az idősotthonokban, rehabilitációs központokban” – magyarázta.

A politikus szerint az is nagyon fontos, hogy ez a munkahelyi izolálás csak az úgynevezett bentlakó otthonokra vonatkozik. Ide tartoznak a neuropszichiátriai rehabilitációs központok, idősotthonok, gyermekotthonok, a bántalmazott nőknek fenntartott otthonok, a szenvedélybetegek bentlakásos otthonai.

Váratlan helyzetbe kerültek a családok

Csép Andrea elmondta, az intézkedés nem volt tekintettel azokra az alkalmazottakra, akik érzékenyebb családi helyzetben vannak. „Gondolok az egyedülálló szülőkre, akiknek meg kellett oldaniuk a gyerekfelügyeletet, azokra, akiknek fogyatékkal élő családtagjaik vannak, akiknek idős személyek vannak a gondozásában. Ezek olyan élethelyzetek, amelyeket figyelembe kell venni egy ilyen rendelkezés esetén. A rendelkezés az intézményvezetőkre bízta a rendelkezés végrehajtását, ezzel nagy súlyt helyezve a vállukra, hiszen nem kedvezhettek, vagy kivételezhettek senkivel, mégis figyelembe kellett venniük a speciális élethelyzeteket” – részletezte.Ezért az RMDSZ arra tett javaslatot, hogy a beköltözésre kényszerített munkavállalókon mindenképpen végezzék el a koronavírus-tesztet beköltözéskor függetlenül attól, hogy vannak-e tüneteik. „Ezen kívül azt is kértük, hogy az egészségügyben dolgozókhoz hasonlóan legkevesebb 200 eurós plusz juttatásban részesítsék őket, hiszen ezek az emberek ugyanúgy a vírus terjedése ellen harcolnak, ráadásul otthagyják a családjaikat két hétre. Azt is kértük a munkaügyi minisztérium munkatársaitól, hogy az úgynevezett pontálása az otthon maradt személyzetnek olyan legyen, hogy ne veszítsék el a juttatásaikat, ami azzal járna, mintha bemennének dolgozni naponta az intézményekbe” – mondta el a képviselő.

Teher az önkormányzatoknak is

Fontos megemlíteni, hogy ezekben a helyzetekben a helyi önkormányzatokra hatalmas plusz felelősség hárult: gazdasági felelősség, költség és kiadás terheli őket – emelte ki Csép Andrea . Ugyanis azt kérték az érintett intézményektől, hogy lehetőség szerint intézményen belül szállásolják el az alkalmazottakat. Ha ez nem lehetséges, az önkormányzatoknak kell keresniük a legközelebbi helyen lévő panzióban, szállodában, hotelben szálláslehetőséget. Ez különösen a nagyobb alkalmazotti létszámmal működő intézmények esetén jelent igazán gondot

„Ennek eleget is tesznek az önkormányzati vezetők, hiszen tudják: meg kell oldani ezt a helyzetet. De ezen kívül a dolgozók ellátási költségeit is meg kell téríteniük az önkormányzatoknak. Azt kértük: tisztázzák le mielőbb, mi a feladatuk és a kötelezettségük a helyi-, illetve a megyei önkormányzatoknak. Ez az olyan esetekben is nagyon fontos, ha a megyei önkormányzat alárendeltségében van egy intézmény, de valamelyik kisebb településen működik. Ez azt jelenti, hogy a község polgármesteri hivatala kell gondoskodjon az ottani alkalmazottak szállásáról, étkeztetéséről” – mondta el a politikus.

Egy kormányhatározat-tervezet szerint az önkormányzatok költségvetés-kiegészítést kapnak annak érdekében, hogy fedezni tudják a felsorolt költségeket. „Az önkormányzatok esetében tiszta a feladatkör, az említett kormányhatározat hivatalos megjelenésre várunk. Fontos kiemelni, hogy mindezen rendelkezések a magán és az állami fenntartású intézményekre is egyformán vonatkoznak” – fogalmazott Csép Andrea.

„Összefoglalva: az RMDSZ számára az a legfontosabb, hogy biztonságban tudjuk ezeket az alkalmazottakat, le legyenek tesztelve beköltözéskor, ne legyen bérkiesésük és kapjanak plusz juttatást. Ezek egyelőre csak részben valósultak meg. Például nem tudjuk megmondani, hogy a bevonuló személyzet hány százalékát tesztelték le” – mondta el a képviselő.

Jól reagáltak az intézmények

Fontos még megemlíteni, hogy a 14 napos intézményi tartózkodást követően a katonai rendelet 14 napos otthoni elkülönítést ajánl. Ettől sokan megijedtek, de tudni kell, hogy ez nem kötelező otthoni izolálást jelent, hanem azt, hogy az érintettek hozzák meg a szükséges intézkedéseket: minél kevesebb emberrel érintkezzenek, ha tehetik, maradjanak otthon – hangsúlyozta Csép Andrea Éva.

A visszajelzések alapján az intézmények jól reagáltak a helyzetre, elfogadták a döntést. „Ez egy fegyelmezett személyzeti magatartást feltételez. Az étkezés és a szállás megoldása volt, ahol nehézséget okozott és néhány helyen terápiás támogató csoportokat hoztak létre, hogy segítsenek pszichésen átvészelni ezt az időszakot” – zárta beszélgetésünket a képviselő.