Ha van sokat vitatott téma az erdélyi magyar nyilvánosságban, akkor a román nyelv tanítása, tanulása ilyen. Szülők, pedagógusok, diákok, kívülállók, egyszóval mindenki komoly véleménnyel rendelkezik a témával kapcsolatban. A 2013-tól tartó tanügyi reform során a román nyelvnek a tanítása is átesett egy komoly újratervezésen. Magyari Tivadar szociológus, egyetemi tanár, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke és csapata mintegy 300 pedagógus véleményét követi 2017 óta, hogy megtudják, milyen változásokat hozott a román nyelv tanításában a reform. A felmérés részeredményeit a 10. Szociológus Napok alkalmával ismertette.

A reform előzménye: a 2011-es tanügyi törvény

Magyari Tivadar előadásának bevezetőjében elmondta, hogy a 2011 elején életbe lépő tanügyi törvény a magyar kisebbség szempontjából az eddigi legjobb tanügyi törvény. Ez tette lehetővé a román történelem és földrajz magyar nyelvű tanítását, ebben vannak garanciák iskoláink önállóságának megtartásához, a demográfiai fogyás körülményei között is, a kiemelt finanszírozáshoz, egyetemi egységek önállóságához stb. Az új törvény alkalmazása során az oktatás tartalmának reformját is megcélozták, ami az jelentette, hogy minden tantárgyat, az összes osztályban idővel másképpen, korszerűbben kellene tanítani.

A szociológus véleménye szerint ez sajnos csak részben valósult meg, mert a törvény alkalmazása céljából dolgozó különböző szakbizottságok olykor kevés változást hoztak a kerettantervben vagy az egyes tantárgyak tanrendjében. Ráadásul a minisztérium az új tanítási módot fokozatosan kívánta bevezetni, azokkal a tanulókkal kezdve, akik 6-7 évesként a törvény megszületése után kerültek iskolába.

A magyar kisebbség szempontjából a tantárgyak megváltoztatása körében külön fontossá vált a román nyelv tanításának a reformja: ennek lényege, hogy a román nyelvet hatékonyabban tanítsák azoknak, akiknek ez nem anyanyelve, a hétköznapi kommunikációs képességeket és a nyelvi boldogulást segítve – magyarázta a szakember. Mivel ezt a változást is fokozatosan akarták bevezetni, hasonlóan a többit tantárgy újításával, kimaradnak ebből a reformból azok a tanulók, akik még 2012 előtt mentek iskolába. Viszont az elmúlt nyolc év román-tanításának tapasztalatait máris összegezni lehet.

12 évesre tervezték a reformot

Magyari Tivadar elmondása szerint a kompetencialapú tanügyi reform, amely 2013-ban kezdődött, 2024-ig tart. Azok a gyerekek, akik első osztályt kezdtek akkor, idén ősszel mennek nyolcadik osztályba. Ezeknek a tanulóknak az esetében a korábbitól eltérő követelményrendszer szerint tanítják az összes tantárgyat. Akik 2013 előtt mentek iskolába, azok a régi rendszer szerint tanulnak tovább. A román nyelv tanításának a reformja ebbe az általános tanügyi reformba illeszkedik be. Nemcsak a román nyelv tanítását változtatták meg, hanem minden más tantárgyat is, azonban a magyar közösséget kimagaslóan érdekli az, hogy milyen változások történtek a román nyelv tanításában.

A 90-es évek végétől egyre markánsabban jelenik meg, hogy a mindennapi nyelvhasználatot tekintve egyre nehezebben boldogulnak a magyar fiatalok. A másik probléma, ami szintén felerősödött, az iskolai teljesítménynek a romlása éppen a román nyelvből elért eredmények alacsony szintje miatt.

A romániai magyar populációnak akár háromnegyedét is érintheti ez a probléma – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy ez a jelenség nemcsak a tömbvidékeken jelenik meg, hanem olyan régiókban is, ahol egy-egy izolált magyar település be van ékelődve egy román nyelvű közegbe. Ilyen településeket találunk Bihar és Beszterce megyében is, de jellegzetes példa erre például a Fehér megyei Torockó. A harmadik jellemző helyszín az, amit nagyvárosi szórványnak nevezünk, ahol nehézkesebben zárkóznak fel román nyelvtudás szempontjából a gyerekek, és a statisztikai adatok alapján elmondható, hogy elsősorban az értelmiségi középosztályt érintő problémáról van szó, amely nem feltétlenül új keletű, azaz már a 70-es, 80-as években létezett.

A szociológus rávilágított, hogy az első években az elemi oktatást érintette a reform. Megváltoztatták a román nyelv tanítását, és olyan tankönyveket dolgoztak ki, amelyek elsősorban a különböző szituációkra, élethelyzetekre épülő nyelvtanulást segítették elő. Szerepjátékok segítségével, a gyerekek kreatív hozzájárulását igénylő interaktív feladatok megoldásával próbálták elérni azt, hogy már az elemi osztályokban egy gyakorlati és könnyen beépülő román nyelvtudásra tegyenek szert a gyerekek.

A 12 évig tartó folyamatban az 5-8. osztályos diákok tankönyveinek és tantervének az átalakítása 2017-es keltezésű. Ott arra törekedtek, hogy egy funkcionális tanítás legyen, és ami nagyon fontos, hogy erre az időpontra az időközben megváltozott jogszabályok lehetővé tették, hogy a román nyelvet ne ugyanúgy tanítsák, mint a román anyanyelvűeknek.

A tanügyi reformmal kapcsolatos elvárások

A reformmal kapcsolatban több elvárás fogalmazódott meg, ezek közül Magyari Tivadar hármat emelt ki: a tanulási folyamatnak a könnyítésére vonatkozó elvárásokat, az iskolai eredmények javulását, amelyeket elsősorban a nyolcadik osztályosok vizsgáján és az érettségiző diákok eredményein lehetett lemérni, és végül a román nyelvvel való boldogulást a mindennapi helyzetekben.

2017 elején – amikor elkezdődött az alsós osztályok reformja – a tanügyi reformot vizsgáló munkacsoport által a pedagógusok körében végzett felméréséből is az derült ki, hogy ugyanazokkal az elvárásokkal viszonyulnak a pedagógusok is a reformhoz, mint a diákok és a szülők közössége. A reform azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

Amikor hosszadalmas késés után megjelentek a tankönyvek, akkor a szaktanárok megállapíthatták, hogy ezek valóban megfelelnek az elvárásoknak vagy nem. A könyvek kevesebb szöveget hoztak, mindegyik textusban 350-re maximálták a szavak számát, a korábbi tankönyvekhez viszonyítva ez jelentős csökkenésnek számított, ugyanis addig 450 szavas szövegek voltak jellemzőek az 5-6. osztályos tankönyvekre.

Magyari Tivadar elmondta, hogy az eltelt három év tapasztalata alapján a pedagógusok összességében jónak látják azokat a változásokat, amelyek a tanulási folyamatnak a könnyebbé tételét célozták meg. Ami az eredmények javulását illeti, ezt még nem lehet kiértékelni, ugyanis 2021-ben fog vizsgázni az első olyan generáció, amely az iskolai beiratkozástól kezdődően már a megváltozott tanterv szerint tanulta a román nyelvet, és a vizsgán is egy, a román anyanyelvű diákokétól eltérő feladatlapot fog kapni.

A hétköznapi román nyelvhasználat még mindig akadozik

Amivel kapcsolatban azonban a legtöbb aggály megfogalmazódik, az éppen a román nyelvnek az iskolán kívüli, hétköznapi szituációkban való használata. Ebben sajnos nem sikerült előrelépést elérni. Az erre vonatkozó észrevételeket pedagógusok fogalmazták meg, és ezeknek az elemzéseknek az alapján a 9-12. osztályok román tananyagát megcélzó módosítások során figyelembe lehet venni az eddig tapasztalt hiányosságokat. A használható nyelvtudás elmaradásának okai között a szakemberek a következőket sorolták fel:

• a negyedik és ötödik osztály közötti átmenet nagyon megterheli a tanulókat, nem rendelkeznek egy olyan alapszókinccsel, amelynek segítségével könnyen tudnának alkalmazkodni az ötödikben lényegesen nagyobb román nyelvtudást igénylő követelményekhez;
• elmaradt egy kísérleti fázis, és nincs meg a lehetőség arra, hogy a mai ötödikeseket összehasonlítsuk a tíz évvel ezelőtti ötödikesekkel, ami nem teszi igazán lehetővé annak a felmérést, hogy mennyire sikeres ez a reform;
• a szakértői csoportok közötti együttműködés elmaradt, és ezért nem koherens a reformstratégia;
• az iskola nem tudja egymagában felvállalni a román nyelv tanítását, ugyanis legalább ugyanolyan fontos volna az, hogy a gyerekek folyamatos kontaktusban legyenek románul beszélő emberekkel az iskolán kívül is (sporttevékenységek alkalmával, játszótéren, különböző iskolán kívüli foglalkozásokon, stb.).

Összegzésképpen Magyari Tivadar elmondta, hogy a felsorolt nehézségek ellenére, amelyek között nem szabad elfeledkezni az éveken keresztül elhúzódó tankönyvhiányról sem, áttörést hozott ez a reform a román nyelvtanulás területén, és arra számítanak a szakemberek, hogy az iskolák, a pedagógusok, és a diákok szintjén is a következő évek igazolni fogják a pozitív változást.