Kéthetes karanténba kényszerült hazatérése után több romániai diák, miután Magyarországon érettségizett. Pedig a budapesti Oktatási Hivatal április 30-án azzal nyugtatta az Erdélyből érkező érettségizőket, hogy érvényes úti okmánnyal, diákigazolvánnyal, iskolai igazolással, az utazás célját tartalmazó nyilatkozattal vagy érettségi behívóval mindkét irányban átléphetik a román-magyar országhatárt, és mentesülnek a karantén alól. Később azonban módosult az Oktatási Hivatal tájékoztatója, de a diákokat nem figyelmeztették a változtatásokról. 

A pórul járt érettségizők között volt egy temesvári diák, aki a Maszolnak elmondta: az érettségi előtt tüzetesen elolvasta az Oktatási Hivatal honlapján megjelent tájékoztatót, és erre alapozva indult Magyarországra vizsgázni, örvendezve, hogy nem vár rá karantén a vizsgaidőszak után, amikor visszatér Romániába. De nem értesült arról, hogy időközben módosultak a szabályok: a Magyarországról Romániába hazatérő diákoknak mégis kéthetes karanténba kell vonulniuk.

A temesvári diák esete nem egyedülálló: az Index két nagyszalontai érettségizőről írt, akik pénz és váltóruha nélkül rekedtek napokig Magyarországon csak azért, hogy vizsgázhassanak. Ők is bíztak az Oktatási Hivatal honlapján április 30-án megjelent tájékoztatóban, és arra számítottak, naponta átjárhatnak a határon. 

„Zökkenőmentesnek ígérkezett az érettségi”

A temesvári diák elmondta, az érettségire igyekvő fiatalok határátkelése zökkenőmentesnek ígérkezett az Oktatási Hivatal április 30-i tájékoztatója alapján, hiszen elegendő lett volna a személyes iratok mellett a vizsgabehívót felmutatni ahhoz, hogy a határrendészek ne akadékoskodjanak. Ellenben már Magyarország felé tartva azt tapasztalta, mit sem tudnak a határon az érettségizők helyzetéről. Hozzáfűzte, örült annak, hogy a román és a magyar határőrök is emberséges módon a megoldást keresték, mert így néhány telefonhívás után sikerült átjutnia Magyarországra.

Budapesten megírta angol emeltfokú vizsgáját; az iskolában, ahol az érettségi zajlott maximális védettséget biztosítottak a diákoknak: távolságot tartottak egymás között, fertőtlenítőt kaptak, és maszkot is kérhettek, mi több, minden folyóson állt egy tanuló, aki ügyelt arra, hogy a mosdókban és a folyósón se tömörüljenek csoportokba az érettségizők – számolt be a vizsgakörülményekről.

Pénteken, amikor már hazafelé tartott, nyoma sem volt a nagylaki határon annak az emberséges bánásmódnak, amit néhány nappal azelőtt tapasztalt. A határőr ugyanis közölte vele, hogy csak akkor engedi át, ha aláír egy dokumentumot arról, hogy 14 napos karanténba vonul Romániában. Hiába magyarázta neki, hogy érettségiről tart hazafelé, hiába mutatta fel az összes dokumentumot, amit a biztonság kedvéért még román nyelvre is lefordított, a határőr rendíthetetlennek bizonyult. Kezdetben még azt sem engedte neki, hogy autójával kiálljon a sorból, és félrehúzzon, hogy felhívhassa Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusát. Közölte vele, hogy őt „nem érdekli egyik-másik főkonzulátus, ez a határőrség, és ne legyen makacs, írja alá a papírt”.

A határőr minden törekvése ellenére olvasónk telefonálni kezdett, mert „egy aláírásra váró dokumentum előtt mindenképp tájékozódik az ember”, és amikor látták, hogy az irat kitöltése helyett a telefonálást választotta, jóváhagyták, hogy félreálljon autójával. Elmondta, a közegészségügyi igazgatóság (DSP) dolgozói is jelen voltak, végül ők magyarázták el kedvesen, hogy a kialakult helyzetet megváltoztatni nem tudja, ugyanis hozzájuk semmilyen dokumentum nem érkezett a Magyarországon érettségiző határon túli diákokról.

Hol akadt el az információ?

A temesvári érettségiző végül karanténba vonult, a papír aláírása után „makacsságára” még egy csípős megjegyzést kapott a határőrtől. Különböző magyar hírportálokat böngészve utólag értesült arról , hogy megváltoztatták az Oktatási Hivatal eredeti tájékoztató dokumentumát, és kiegészítették azzal az információval, hogy csak Magyarországon mentesülnek az érettségizők a 14 napos karantén alól, Romániában már nem.

A temesvári diák szerencsésnek érzi magát, hogy volt egy lakhely, ahol egyedül töltheti kéthetes karanténját, mert ha otthon vonult volna karanténba, akkor a teljes családját elszigetelik, és szülei még a munkahelyükre sem járhattak volna be. Ahogyan ez több diákkal meg is történt, hiszen sokan plusz egy kísérővel lépték át a határt. Az eredeti tájékoztató ugyanis arra is kitért, hogy a kísérőnek sem kell 14 napos izolációba mennie. Azonban a változtatások miatt a kísérők egyik percről a másikra tudták meg, hogy 14 napig nem mehetnek ki a házból, és így a munkavégzésüket is hirtelen kellett szüneteltetniük.

A diák hozzáfűzte, nem a karantént bánja, mert a járványhelyzet fennállása óta már második elszigetelését tölti, hanem arra kíváncsi, hol akadt el az információ, és a hivatalos szervek miért nem értesítették a határrendészeket és az érettségiző diákokat a szabályok menet közbeni megváltoztatásáról.

„A külügyminisztérium megpróbálta a feladatait ellátni"

Novák Csaba Zoltán szenátor tudott a pórul járt erdélyi diákok esetéről. Megkeresésünkre elmondta, a szenátus munkaügyi-, illetve külügyi bizottsága meghallgatásra hívták hétfőn Violeta Alexandru munkaügyi minisztert és Bogdan Aurescu külügyminisztert, és az RMDSZ nevében rákérdezett ezekre az esetekre. Bogdan Aurescu azt válaszolta, ami a külügyminisztérium hatáskörébe tartozott, azt megtette. Vagyis értesítette a belügyminisztériumot a magyar félnek arról a kéréséről, hogy a Magyarországon érettségiző romániai diákok hazatérésükkor mentesüljenek a karantén alól.

A szenátor úgy véli, a belügyminisztérium mulasztott, mert nem helyezte a könnyített határátkelési kategóriába a Magyarországon érettségiző romániai diákokat, annak ellenére, hogy ezt több határ menti román megye önkormányzata is kérte. Novák elmondta, megkérdezte a meghallgatáson Bogdan Aurescutól, hogy külügyminiszterként hogyan látta volna megoldhatónak a kérdést. "Valószínűnek tartom, hogy a külügyminiszternek nem állt szándékában rosszat mondani a belügyminisztériumról és a belügyminiszter kollégájáról, és jó politikus módján megkerülte a kérdést azzal a válasszal, hogy a külügyminisztérium megtette azt, amit megtehetett" – tájékoztatott  a szenátor.

Az RMDSZ politikusa kiemelte, nem a magyar hatóságok hibáztak, hanem a belügyminisztérium, méghozzá akkor, amikor nem kezelte érdemben a kérdést, és nem próbált jóindulattal megoldásokat találni. Ezért kíváncsian várja, mi fog történni a romániai érettségi során, és milyen rendelkezéseket hoz a román állam az érettségizők elszállásolására, biztonságos határátkelésére, mert a Moldovai Köztársaságból és Ukrajnából is érkeznének olyan diákok, akik Romániában érettségiznének. A Magyarországon vizsgázók esetében a belügyminisztérium nem tekintett el attól, hogy érettségiről van szó, és más típusú kinntartózkodás kategóriájába szükséges sorolni a diákokat, ezért ugyanolyan kategóriába sorolták őket, mint a külföldről érkezőket – magyarázta a szenátor.

Összegzésként kiemelte, Magyarország is tett gesztusokat, amikor folyósót nyitott a Romániába érkezők számára, tehát két szomszédos országnak kellő jóindulattal ezt a problémát is kezelni tudta volna, hiszen nem egy nagyszámú embertömegről volt szó.

FRISSÍTÉS: A budapesti Oktatási Hivatal sajtóosztálya lapunknak küldött válaszában csütörtökön (május 14.) azt írta, honlapjuk folyamatosan frissül, mindig az aktuális információt tartalmazza. A határátlépéssel kapcsolatos kérdésünkkel az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) irányítottak.

Az ORFK Kommunikációs Szolgálata szintén csütörtökön válaszolt megkeresésünkre, az ügyben az Oktatási Hivatal oldalán megjelent tájékoztatást ajánlották figyelmünkbe.