Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben abszolút értékben jelentősen nőttek az egészségügyre fordított kiadások, az Európai Unión belül továbbra is Romániában költik a GDP legkisebb hányadát erre a célra – mutat rá az Erdélystat friss egészségügyi elemzése. 2017-ben a romániai egészségügyi kiadások a GDP 5,2 százalékát tették ki, 2011-hez képest 56 százalékkal nőttek, 6,2 milliárd euróról 9,7-re. Az egészségügyi kiadások egyaránt tartalmazzák a kormányzati, egészségbiztosítási, magánbiztosítási és egyéni ráfordításokat is. A teljes elemzés itt olvasható.

A fekvőbeteg-ellátás kapacitása kiemelkedő, 2018-ban 676 fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény volt az országban, ezekben 138 606 kórházi ágy szolgálta ki a betegeket. Ez relatív értelemben 7,1 kórházi ágyat jelent ezer lakosra vetítve, amivel Románia az EU-s tagállamok rangsorának első felében foglal helyet. 

Az ágyak kihasználtsága viszont relatív alacsony, 64 százalék körüli. Évente mintegy 4,2 millió esetet kezelnek fekvőbeteg-ellátásban, az ezer lakosra jutó beutaltak száma a fővárosi övezetben kiemelkedő, illetve Erdélyen belül a Kolozs és Maros megyék által alkotott közép-erdélyi régióban.

Az országban látványosan bővült a magán egészségügyi infrastruktúra, ez azonban főként az ambuláns szolgáltatásokra van berendezkedve, a hosszabb kezelést igénylő, komplexebb betegellátás többsége az állami kórházaknál maradt. A fekvőbeteg-ellátást biztosító kórházi ágyaknak mintegy 6-7 százaléka, a beutaltak számának pedig kevesebb mint 5 százaléka volt a privát szektorban regisztrálva.

Kevés az orvos

Az egészségügyi személyzet vizsgálata rámutat arra, hogy míg az EU tagországaiban átlagban 3,64 gyakorló orvos jutott ezer lakosra, addig Romániában 2,93 ez az arány, amivel az utolsó három tagország között szerepelünk.

Annak ellenére, hogy a médianyilvánosságban az orvosok nagyfokú kivándorlásának témája jelentős hangsúlyt kapott az elmúlt években, 2012 és 2018 között Romániában az ezer lakosra jutó gyakorló orvosok (családorvosok és fogorvosok nélkül) száma folyamatosan növekedett – hívják fel a figyelmet az Erdélystat elemzői. Míg 2012-ben az orvosok száma 39 914 volt, ez 2018-ban elérte a 48 558 főt, ami 22 százalékos gyarapodást jelent.

Az erdélyi régiókban nagyon az eltérések

Erdélyben mind a kórházi infrastruktúrára, mind pedig a személyzeti ellátottságra vonatkozó mutatók jobbak az országos átlagnál, a régión belül viszont jelentősek az egyenlőtlenségek. Az ezer lakosra jutó orvosok száma szerint is Közép-Erdély áll az első helyen, ahol 2018-ban 4,4 orvos jutott ezer lakosra, majd a Bánság következik (3,6). Az elmúlt években észlelhető gyorsabb ütemű javulás ellenére Székelyföld (1,5) és Észak-Erdély (1,3) lakosságára továbbra is csak feleannyi orvos jut, mint az erdélyi átlag. Az erdélyi régiók közötti különbségeket nagymértékben meghatározza az, hogy hol vannak az úgynevezett magasabb kompetenciájú, nagyobb mértékű finanszírozásban részesülő kórházak.

Romániában a családorvosok száma viszont számottevően csökkent az elmúlt években. Romániában 1 652, Erdélyben 1 555 lakosra jutott átlagban egy családorvos 2016–2018 között. A háziorvosok hiánya is Észak-Erdélyben és Székelyföldön a leghangsúlyosabb, ezekben a régiókban valamivel több mint 1 850 lakost kell hogy kiszolgáljon átlagban egy családorvos.

(Címlapi illusztráció forrása: Székelyudvarhelyi Városi Kórház)