Fokozott ellenőrzéssel csökkentené az iskolaelhagyást Pricopie
Havi jelentéseket készíttetne a tanügyminiszter az iskolai hiányzásokról 2013-2014-es tanévtől kezdődően, így próbálva csökkenteni az iskolaelhagyást. A hiányzók listáját a tanfelügyelőségek honlapján közzétennék.
Remus Pricopie tárcavezető azt nyilatkozta, hogy a szakminisztérium év végén fejezi be annak a stratégiának a kidolgozását, mellyel a hiányzások számát korlátoznák. A miniszter szerint a gyerekek kedvtelésből kellene hogy iskolába járjanak és az iskolai környezetnek barátságosnak kellene lennie. A kormány célkitűzései között szerepel, hogy jövő év végéig ismét 15 százalék alá, 2020-ig pedig 11 százalékra csökkentse a korai iskolaelhagyók arányát az országban. A 15 év alattiak iskolai lemorzsolódásának uniós átlaga 2011-ben 13,5 százalék volt.
Az utóbbi években ismét növekedni kezdett a korai iskolaelhagyások száma, ami főleg a roma, falusi, szegény, illetve fogyatékkal élő gyerekeknél fordul elő - derült ki az UNICEF támogatásával készült felmérésből, amelyet szerdai számában ismertetett az Adevărul napilap.
Remus Pricopie oktatási miniszter a gazdasági válságnak tulajdonítja azt, hogy miután az új évezred első évtizedében sikerült 18-ról 15 százalékra csökkenteni az iskolai lemorzsolódás arányát, 2010-től újból romlani kezdett a helyzet Romániában, és ismét 17 százalékra emelkedett azok aránya, akik már a középiskola előtt kimaradnak a közoktatásból.
Ciprian Fartusnic, az UNICEF-tanulmány vezetője rámutatott: hivatalosan csak akkor lehet iskolaelhagyásról beszélni, ha egy 14 év alatti gyerek már két éve nem szerepel az oktatási rendszer statisztikáiban. Ezzel magyarázható, hogy a gazdasági válság hatása késéssel jelent meg a lemorzsolódási statisztikákban.
A tanulmány szerint 2009-ben a 3-6 éves korosztály 20 százaléka nem járt óvodába, a 7-10 évesek 8 százaléka (több mint 65 ezer gyerek) nem járt az általános iskola alsó tagozatára, a 11-14 évesek 5 százaléka pedig (több mint 50 ezer gyerek) nem járt a felső tagozatra.
A minisztérium adatai alapján a diákokat 30 százalékban befolyásolja mindaz, ami az iskolákban történik, és 70 százalékban, ami az iskolán kívül történik. „Ahhoz, hogy a gyerekeket iskolába hozzuk, együtt kell működnünk a rendőrséggel és a szociális munkásokkal. Párbeszéd szükséges a szülőkkel. Néha nevelni kell őket, és megmagyarázni, hogy miért kell iskolába jönniük” – tette hozzá a tárcavezető. A szakemberek szerint az iskolaelhagyás hátterében az esetek többségében a család rossz anyagi körülményei állnak. Egy átlagos romániai család évi 419 eurót költ egy iskolás gyerekre, amit a szegénységben élő családok nem engedhetnek meg maguknak. A roma gyerekek 14 százaléka egyáltalán nem járt iskolába, 40 százalékuk az általános iskola alsó, 24 százalékuk a felső tagozaton maradt ki az oktatásból.
- 34316 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34318 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34318 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34320 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34321 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34321 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni