Megoszlanak a vélemények a Madarasi Hargitán talált megrongált jelképekről


-A A+

FRISSÍTVE: Eddig ismeretlen tettesek megrongálhatták a Madarasi Hargita hegycsúcson található keresztek, kopjafák egy részét. A kidöntött, majd egy halomba hordott jelképekre egy kiránduló hívta fel a figyelmet. Borboly Csaba megyei tanácselnök a tettesek kézrekerítésére szólított fel, azonban van, aki szerint nem egyértelmű a vandalizmus ténye.

Vasárnap számolt be Facebookos bejegyzésben egy Madarasi Hargitára kiránduló család tagja arról, hogy a hegytetőn kidöntött és egy halomba hordott kopjafákat, kereszteket, magyar nemzeti jelképeket fedeztek fel. Mint írta: „nemzeti színű szalagok, zászlók, fakeresztek, kopjafák hevertek össze-vissza, összetörve, megtépve, egymás hegyén-hátán”.

A család először arra gondolt, hogy a megrongálódott, régebbi jelképeket hordta össze valaki, de kiderült: egészen frissek is érintettek voltak. A jelképek között üres sörösdobozok voltak szétszórva a beszámoló szerint. A bejegyzés írója később módosította a közzétett szöveget és felhívta a figyelmet, hogy nem a gyűlöletkeltés a célja, hiszen csak annyit lehet biztosan tudni, hogy valakik elkövették a rongálást.

Borboly a tettesek kézrekerítését kéri

Vandalizmusról beszélt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az eset kapcsán hétfőn közzétett videó-üzenetében, amelyben arról számolt be, hogy a Madarasi Hargita tetején lévő kopjafák, keresztek közül javarészt olyanokat rongáltak meg ismeretlen elkövetők, amelyeken valamilyen magyar jelkép, szimbólum volt.

A megyei vezető a rongálásról értesülve azonnal egyeztetett Szentegyháza, Zetelaka és Csíkmadaras elöljáróival és Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszogálatának munkatársait is felkérte, hogy győződjenek meg személyesen a hegytetőn uralkodó állapotokról. Borboly Csaba hozzátette: a Madarasi Hargitára felvezető két főbb úton vannak térfigyelő kamerák, amelyek felvételeit szintén segítségül hívhatják az elkövetők azonosítása érdekében.

„A Madarasi Hargita számunkra a székelyek szent hegye. Egy olyan zarándokhely, amely mindannyiunk közös kincse” – fogalmazott a megyei tanácselnök, aki az elkövetők kilétének felderítése érdekében közösségi összefogást sürget.

A természet végezhetett nagytakarítást

Némileg árnyaltabb képet festett a hegytetőn tapasztalt állapotokról Bíró László, Csíkmadaras polgármestere (a terület a felcsíki település adminisztratív területén található - szerk. megj.). Az elöljáró a Maszol érdeklődésére elmondta: a hegytetőn felállított keresztek minden évben ki vannak téve a természet romboló erejének. Bíró László szerint elképzelhető, hogy a keresztek, kopjafák a zord téli időjárás áldozatául estek, és arra járó kirándulók hordhatták egybe az ott található szeméttel, hulladékokkal együtt.

A községvezető úgy fogalmazott, hogy a természet minden évben elvégzi a maga „téli nagytakarítását” és semmiképpen nem tulajdonítja az eseményeket magyarellenes megnyilvánulásnak. Bíró László szerint a hegyre kirándulóknak is vigyázniuk kellene a rendre és a tisztaságra, és el kellene vinniük a hulladékokat magukkal. Az elöljáró ugyanakkor kiemelte, hogy a hegytető túlzsúfolt az ott felállított szimbólumok miatt.

Nagy problémát okoznak a különböző járművek

Lapunk megkereste Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszogálatát is a feltételezett rongálások ügyében. Érdeklődésünkre Fekete Örs, a szolgálat vezetője elmondta: véleménye szerint a természet rombolása és az emberi beavatkozás is érezteti hatását a Madarasi Hargita csúcsán álló szimbólumok esetében. A szakember kihangsúlyozta: a keresztek, kopjafák többsége gyengén van rögzítve, könnyen kidőlnek. Fekete Örs ugyanakkor kiemelte, a természet mellett az ember is sok kárt tud okozni.

A szolgálat vezetője szerint az egyik legnagyobb problémát a hegyekben különböző járművekkel közlekedők okozzák. A terepjáró autók, motorok, ATV-k, hószánok vezetői is megrongálhatták a kereszteket, kopjafákat, hiszen népszerű terep a Hargita hegység a köreikben. A téli időszakban erre járó hószánok is könnyen kidönthették a jelképeket, illetve a tavasszal erre járó motorosok, ATV-sek ugyanúgy.

Fekete Örs kiemelte, ezek a járművek nemcsak a Madarasi Hargitán okoznak problémát, hanem egész Hargita megyében is, hiszen rendkívüli módon megszaporodott a számuk. A szakember szerint fontos volna megtalálni a Madarasi Hargita csúcsának a rendbetételére a megfelelő megoldást, hiszen az oda elhelyezett tárgyak, zászlók, szalagok előbb-utóbb hulladékként jelennek meg a természetben.

A Madarasi Hargita csúcsának tereprendezése évek óta foglalkoztatja a megye, illetve az érintett községek vezetőségét. 2018-ban bemutatták azt a területrendezési tervet, amelyet többen pozitívan véleményeztek és amelynek értelmében megszűnne a mostani állapot. Utoljára ez év januárjában tartottak tanácskozást a témában a csíkszeredai megyeházán.

FRISSÍTÉS: Egyenként vizsgálták meg a hegycsúcson emlékül állított jelképeket, és megállapították, hogy emberi beavatkozás nem történt, a szél, idő és időjárási viszontagságoknak tulajdonítható a rongálás – közölték később délután a csíkmadarasi önkormányzat Facebook-oldalán. Az „idő vasfogának” áldozatául esett romokat valaki összegyűjtötte és jó szándékúan egy kupacba hordta, írták még a bejegyzésben. 

 








EZT OLVASTA MÁR?

X