Több száz millió eurót költene uniós forrásokból a kormány a tudományos kutatás fejlesztésére. A gond az, hogy előzetesen nem konzultáltak a már bejelentett projektekről az egyetemi kutatóközpontokkal, és a teljes összeget bukaresti intézmények létrehozására fordítanák. Markó Bálintot és Soós Annát, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyetteseit kérdeztük.

Marcel Boloș európai alapokért felelős miniszter bejelentette, hogy négy nagy, kutatásra és technológiára összpontosító projektet készít elő uniós támogatással a kormány, amelyek előrelendítenék Romániát a kutatás, tudományos fejlesztés és innováció terén. Ezekre egyenként hozzávetőlegesen 150 millió eurót fordítanának.

A projektek:

• Európai szintű vakcinagyártóvá tenni a bukaresti Cantacuzino Intézetet, amely egy tetravalens (négy törzset tartalmazó) oltás előállításával bíznának meg. Mintegy 150 millió euró az az összeg, amelyhez az Intézet hozzáférhet, hogy megteremtse a tetravalens oltás alapjait. 
• A genetikai kutatóintézet felállítása, amelyet bukaresti vagy Bukarest-közeli központtal terveznek megépíteni.
• A Mesterséges Intelligencia Intézet létrehozása a robotika, ipari automatizálás és informatika területének fejlesztése érdekében.
•  A Jövőbeni Technológiák Intézetének felállítása, amely nanotechnológiák, mikroelektronika, fotonika, korszerű, fejlett anyagok és gyártási technológiák fejlesztésével foglalkozna. Az intézetet a măgurelei lézer-kutatóküzponttal közös platformot alkotva képzelik el.

Daniel David rektor: kivel konzultáltak ezekről a projektekről?

Elsőként Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora, Daniel David reagált a bejelentésekre, bírálva az Orban-kormányt amiért az új kutatóintézetek kiépítésének és a stratégiai jelentőségű kutatási területek fejlesztésének bejelentését nem előzte meg egy szakmai konzultáció Románia legnagyobb regionális egyetemi központjaival is. Emlékeztetett arra, hogy a romániai egyetemek között a BBTE a miniszter által említett tudományos területeken, nemzetközi színvonalon is a legjobban teljesít a hazai felsőfokú oktatási intézmények közül.

„Kivel konzultáltak, amikor körvonalazták a négy stratégiai területet, vagy amikor eldöntötték, hogy hol fogják létrehozni ezeket az intézeteket? Nem rendelkezik-e már Románia túl sok intézettel és túl kevés, alulfizetett kutatóval?” – tette fel a kérdést Daniel David, a BBTE rektora személyes blogján közzétett írásában, amelyet több sajtóorgánum idézett az elmúlt napokban.

"Akár azt is mondhatnánk, nem eget rengető probléma, hogy a BBTE-vel nem konzultáltak, annak a reményében, hogy megtették ezt más egyetemek vezetőségével. De minden bizonnyal óriási gond van akkor, ha ezek a stratégiai projektek nem oszlanak el egyenletesen ország különböző régióiban, és egyoldalú fejlesztés zajlik, hiszen a kutatásra szánt európai pénz a teljes országé, és a lakosság jólétének a biztosítását szolgálja, nem pedig egy kormány vagy miniszter tulajdona” – mutatott rá elemzésében a rektor.

Az európai pénzeket nem szabad elpazarolni, hanem a versenyképesség meglévő regionális előfeltételei alapján kell befektetni „driver” típusú központokba (húzóerővel, tudományos potenciállal rendelkező centrumokba – szerk. megj.). „Nem fekete lyukakba vagy tudományos-fantasztikus fikcióba kell ölni az óriási összegeket, és a részvételhez való jogunkat nyilvánosan fogjuk megvédeni! Egyelőre arra várunk, hogy világosabbá váljon e kötelezettségvállalások operatív megvalósítása "- hívta fel a figyelmet Daniel David arra, hogy a kolozsvári egyetem vezetőjeként mindent megtesz annak érdekében, hogy a projektek kivitelezése észszerűen történjék.

A rektor az állásfoglalásában részletezi azokat a nemzetközi értékeléseket is, amelyek alapján világossá válik, hogy a BBTE listavezető a romániai egyetemek között szinte mindegyik kérdéses szakterületen.

Markó Bálint: működő kutatási központok fognak elsorvadni

Dr. Markó Bálint egyetemi tanár, a BBTE minőségbiztosításért, versenyképességért és nem hagyományos oktatásért felelős rektorhelyettese a Maszolnak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy Marcel Boloș miniszternek nem ez az első ilyen jellegű megnyilvánulása, már két-három hónappal ezelőtt történtek nyilvános utalások ezekre a tervekre, és a BBTE már akkor jelezte, hogy nem ért egyet ezzel a megközelítéssel.

Kész ötleteket vitt ki a miniszter a közvélemény elé úgy, hogy a szakmai háttere a vázoltaknak teljesen hiányzott – részletezte Markó Bálint. A rektorhelyettes úgy véli, hogy a konzultáció hiánya miatt a projektek tudományos megalapozottságával komoly gondok lehetnek. Itt óriási befektetésekről van szó, amelyeknek sikertelensége egyértelműen a csőd szélére taszítaná a romániai tudományos kutatást és a további forrásbevonási lehetőségeket is minimalizálná – vélekedett.

Markó Bálint elégedetlenségének másik oka a fél milliárd eurós értékű projekteknek a fővárosba való koncentrálása. „Ez az ország nem csak Bukarestből áll. Ennek az országnak számos olyan egyetemi központja van, ahol kiváló egyetemi központok működnek, és érték szempontjából a BBTE megkerülhetetlen. De egy ilyen fejlesztésből nem szabad kihagyni az ország többi részét sem, mert akkora egyenlőtlenséget okoznak az ilyen tőkekoncentrációval, hogy a régiók nem tudják felvenni a versenyt, leszakadnak, lemaradnak a versenyben, és ennek hosszú távú negatív következményei lesznek” – szögezte le az egyetemi oktató.

A rektorhelyettes közlése szerint jelen pillanatban három nagy befektetéssel létrehozott kutatási központ működik Romániában, és mind a három az ország déli részén található. Az egyik közülük a Bukarest közvetlen közelében fekvő híres măgurelei platform, de a másik kettő is az ország déli régiójában létesült. „A Bánságban semmi nincs, Erdélyben és Moldvában sem eszközöltek ilyen méretű befektetéseket” – részletezte.

Markó Bálint azt is elmondta: a BBTE már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a tudományos kutatásfejlesztési központokat Románia déli részébe koncentrálták, ezért az egyetem 2019-ben eldöntötte az InfoBionNano4Health nevű kutatási intézet létrehozását. Ebben az intézményben koncentráltan megtalálható volna mindaz az informatikai, biológiai és nanotechnológiai, egészségügyi kutatások együttműködéséből származó eddigi tudás, amely az egyetemnek a saját fejlesztése.

„Amint kiderül a miniszter elképzeléseiből, egy hasonló intézet létrehozása szerepel is a projektek között, de korántsem úgy, hogy felkarolják a Kolozsváron már megtervezett és funkcionálisan is végiggondolt akadémiai pólust, hanem úgy, hogy ezt ellehetetlenítve, egy másik intézet létrehozását szorgalmazzák Bukarestben. Holott Kolozsváron megvan minden szükséges elem: a kiválósági elem a BBTE által, a város maga, amely a legdinamikusabban fejlődő városa az országnak, sőt még számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeket be lehetne vonni ebbe a projektbe. Az egyik legnagyobb veszély tehát abban van, hogy a már kialakult vagy kialakulófélben lévő kiválósági központokat elsorvasztják ezzel a centralizáló törekvéssel” – nyilatkozta Markó Bálint.

Soós Anna: formális tiltakozás következik

A BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes, Soós Anna megkeresésünkre elmondta, teljes mértében egyetért Daniel David rektor véleményével, hiszen amikor több száz millió eurós nagyságrendű befektetésekről van szó, amelyre alig volt példa az elmúlt évtizedekben a tudományos kutatásfejlesztés területén, akkor azt is jó volna tisztázni, hogy milyen szempontok érvényesültek a beruházások eltervezésekor. Románia kormányának az az elsőrendű feladata, hogy az egész ország harmonikus fejlődését vegye figyelembe, és ne egyetlen régióra vagy csak a fővárosra koncentráljon – szögezte le Soós Anna rektorhelyettes.

„Ahol tömörülnek ezek a kutatások, ott koncentrálódik a fejlődési lehetőség is. Egyrészt ez negatív hatással lehet a mostani tudományos központokra amiatt, hogy elkezdődik a szakemberek elszívása is a központ felé, hisz a kutató odamegy, ahol lehetősége nyílik folytatni munkáját. Másrészt ezeknek a pólusoknak a működtetése, fenntartása olyan infrastrukturális befektetéseket is feltételez, amelyek együttesen hozzájárulnak az illető régió kiemelkedő fejlődéséhez, miközben a többi egyetemi központ, amelyeket nem vonják be a fejlesztésbe, nem tudja behozni az egyre nagyobb lemaradást” – részletezte a annak a veszélyét, hogy hátrányos megkülönböztetés éri az ország különböző régióiban működő felsőoktatási intézményeket.

Soós Anna arra is kitért, hogy a nyilvánosság előtt zajló vita eredménytelensége esetén a formális tiltakozás következik. „Minden lehetséges fórumon képviselni fogjuk véleményünket a Marcel Boloș miniszter által bejelentett aránytalan és a többi régiót méltánytalanul háttérbe szorító fejlesztési projektekről. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az egyetemünk az Universitaria Konzorcium (a legjobb romániai egyetemek csoportja – szerk. megj.) öt tagjának egyike, és a konzorciumon belül is megegyeztünk abban, hogy kiharcoljuk az arányos fejlesztési lehetőségeket” – mondta a BBTE magyar magozatának vezetője.