Kedd óta törvény teszi lehetővé, hogy kórházi ellátásra kötelezzék a koronavírus-fertőzötteket és karanténba helyezzék a fertőzésgyanús személyeket. A járványhelyzetben és biológiai veszély esetén alkalmazandó törvény rendelkezik a karantén és az elkülönítés (izoláció) meghatározásáról, a kiskorúak esetében viszont úgy tűnik, nem egyértelműek a rendelkezések. Mutatjuk, milyen fontosabb előírásokat tartalmaz a karanténtörvény. 

A karanténtörvény előírásai szerint a karantén a fertőzésgyanús személyekre vonatkozik, míg az elkülönítés azokra érvényes, akikről a tesztelés során beigazolódik, hogy fertőzöttek. András Nagy Róbert sepsiszentgyörgyi kórházigazgató a Maszolnak elmondta, egy későbbi kormányhatározatban kell majd pontosítani, hogy a karanténtörvény milyen fertőző betegségekre vonatkozik, azonban addig, amíg ez megszületik, a jogszabály a Covid-19 fertőző betegségre érvényes. 

A törvény értelmében karantént tudományos (orvosi) alapon rendelnek az illető lakhelyén vagy egy általa megnevezett helyen, esetleg a hatóság által kijelölt helyen a fertőzés- vagy vírushordozó-gyanús személy esetében, aki a járvány által súlyosan érintett országokból (amelyekben az utóbbi 14 napban magasabb volt a 100 ezer lakosra vetített fertőzések száma, mint nálunk) lép be Románia területére, vagy legalább egy, fertőző betegséget terjesztő személlyel került kapcsolatba.

Hatósági karantént (az illetékes hatóság által kijelölt helyen) abban az esetben rendelnek el, ha az érintett saját felelősségére kijelenti, hogy otthonában nem valósítható meg a teljes fizikai elkülönítés a többi családtagjától, vagy ha az illető nem tartotta be a házi karantén szabályait, holott azt a saját beleegyezésével foganatosították.

Amennyiben valaki megtagadja a házi karantént, vagy megszegi a szabályait annak időtartama alatt, az orvos vagy ez ellenőrző hatóság javasolhatja a közegészségügyi igazgatóságnak a hatóság által kijelölt helyen letöltendő karantént, ha úgy ítéli meg, hogy fennáll a közösségi fertőzés veszélye. A karanténintézkedést az orvosi tájékoztatás után legtöbb nyolc órán belül kell meghozni, és azonnal közölni kell az érintettel. A közegészségügyi igazgatóság döntéséig az illető nem hagyhatja el a kijelölt helyszínt, vagy ha bíróságon támadja meg az intézkedést, az ítélet meghozataláig a kijelölt helyen kell maradnia.

A karantén az adott betegség lappangási idejével megegyező időtartamú, és hogyha a fertőzött személyen jelentkeznek a betegség tünetei, érvénybe lép az elkülönítés (izolálás). Elkülönítésbe a tünetmentes, igazoltan fertőzött személyeket is helyezhetik az általuk megjelölt lakcímen vagy egy egészségügyi intézményben, illetve ahhoz tartozó épületben. Az izolálást megtagadhatja az illető, de abban az esetben is az orvos 48 órára benntarthatja, amíg elvégzik az analíziseket. Ha úgy ítéli meg, hogy fennáll a továbbfertőzés veszélye, javasolhat otthoni elkülönítést (ha megvalósítható) vagy kórházi beutalást. Ha ebbe sem egyezik bele a páciens, akkor az orvos értesítheti a közegészségügyi igazgatóságot, amely elrendelheti a kötelező izolálást.

Az érintett betegnek ugyanakkor joga van bíróságon megfellebbezni az elrendelt karanténintézkedést vagy izolációt. A törvény rendelkezik arról is, hogy az igazoltan fertőzött személyek kontaktjait karanténba kell helyezni, és erről, személyre szabott döntéssel a területileg illetékes közegészségügyi igazgaztóság határoz.

Kivételek

A törvény kivételes esetekben lehetővé teszi a karantén ideiglenes felfüggesztését. Különleges helyzetekben (például családi események alkalmával – születés, házasságkötés, elhalálozás), vagy halasztást nem tűrő orvosi beavatkozások/kezelések (pl. onkológiai kezelés, dialízis) miatt, vagy személyi igazolvány kicserélése, külföldi utazás miatt, a megfelelő igazoló dokumentumok alapján a területileg illetékes közegészségügyi igazgatóság elemzés alá vetheti a karantén ideiglenes felfüggesztését. Bizonyos személyek is mentesülnek a karantén kötelezettsége alól, erről itt olvashat részleteket (a cikk végi felsorolást keresse – szerk. megj.) 

Kiskorúak esetében nem egyértelműek a rendelkezések

A sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere rámutatott, a karanténtörvény a kiskorúak esetében nem fogalmaz egyértelműen. A jogszabály szerint az igazoltan fertőzött kiskorúak elkülönítése kórházakban vagy kórházi felügyelet alá tartozó más helyszínen történik „az érvényben lévő törvényi rendelkezések alapján”. András Nagy Róbert közölte, a „békeidőben” érvényes, általános rendelkezések alapján lehetővé kell tenni, hogy a beteg kiskorúak mellett a kórházban maradjon a szülő vagy a gyám, viszont ezt az általános rendelkezést felülírja a járványügyi helyzetben érvényes szabály, amely szerint a fertőzött vagy fertőzésgyanús eseteket el kell különíteni, hogy ne terjeszthessék tovább a vírust. 

Értelmezése szerint járvány idején nem megengedett, hogy az igazoltan fertőzött kiskorúak mellé beutalják a nem fertőzött szülőt vagy gyámot. Hozzátette ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapok gyakorlati tapasztalata azt mutatja, hogy ha a gyerek megfertőződik, akkor a szülő is fertőzött. A szülő-gyerek a közeledést feltételezi, így szinte elkerülhetetlen, hogy mindkét fél ne kapja el a fertőzést. Például a sepsiszentgyörgyi kórházban a járvány kitörése óta több mint 300 koronavírus-fertőzöttet kezeltek, köztük gyerekeket is, de minden esetben fertőzöttnek bizonyultak a szülők is, tudtuk meg.

Fennállhat viszont olyan helyzet is, hogy a szülőről igazolódik be, hogy fertőzött, ám a kiskorú gyermekének negatív a tesztje, így egyiküket kórházba kell utalni, a másikat pedig fertőzésgyanú miatt karanténba kell helyezni. Ez esetben be kell vonni a gyermekjogvédelmet, amely a szülővel vagy gyámmal közösen megoldást kell találjon a kiskorú elhelyezéséről. Ugyanakkor a szülőnek jogában van átmeneti gyámot kineveznie, amennyiben ott biztosítani tudják a gyermek karanténba helyezésének feltételét, magyarázta András Nagy Róbert.