Mit tegyünk, ha a koronavírus-fertőzés tüneteit érezzük magunkon? Mi az előírás, ha kontaktszemélyként azonosítanak bennünket? Hány napot kell elkülönítésben, karanténban töltenünk? Mikor kerülünk intézményi karanténba? A hatósági eljárás folyamatát Tar Gyöngyivel, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjének segítségével foglaltuk össze.

Ha valakiben felmerül a gyanú, hogy megfertőzte a koronavírus, mindenekelőtt a háziorvosát kell telefonon megkeresnie, hogy az elmondottak alapján a szakember állapítsa meg a teendőket. Ha éppen nincsen háziorvosi program, hétvége van vagy ünnepnap, esetleg délutáni, esti időszak, akkor egy kórház sürgősségi részlegéhez kell fordulni, vagy ki lehet hívni a mentőszolgálatot a 112-es segélyhívó számon. Aki a 112-t hívja, annak a mentőorvos vagy a mentő személyzete fogja elbírálni az állapotát.

Ezt teszi a háziorvos

Ha a beteg személyesen jelenik meg a háziorvosnál, a szakembernek természetesen mindenképpen meg kell vizsgálnia a beteget, nem utasíthat vissza valakit, akinek például fáj a torka. A torokfájásnak, a láznak és egyéb jellemző tüneteknek más oka is lehet, nem feltétlenül koronavírus-fertőzés miatt alakulnak ki ezek.

Ha háziorvos a tünetek alapján úgy ítéli meg, hogy felmerül a koronavírus gyanúja, akkor telefonon értesíti a hatóságokat, és az illetőt valamelyik laboratórium leteszteli. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a koronavírus-gyanús személy tovább fog emberek között közlekedni, hiszen el kell jutnia a laboratóriumba.

Ugyanakkor a háziorvos is hívhat mentőt, illetve, és ha erre engedélyt adnak, a fertőzésgyanús személy saját járművel is eljuthat a laboratóriumba. Ez esetben a háziorvos figyelmezteti a pacienst a maszkviselésre. Ez nem csak az egészséges embert védheti meg, hanem a fertőzött ember esetében is nagyon lényeges, mert nem adja át olyan könnyen a fertőzést. A maszk ideig-óráig véd az ellen is, hogy másokat megfertőzzön a beteg.

Mintavételt követően felhívják a beteg, illetve fertőzött-gyanús személy figyelmét arra, hogy hol kell kivárnia az eredményt. Az utóbbi időszak intézkedései olyan irányba mutatnak, hogy lehetőleg ne alakuljon ki zsúfoltság a sürgősségeken, mert ott vannak más várakozók is, és kialakulhatnak betegséggócok. Tehát a kórházban, a sürgősségen várakozva is megfertőződhet bárki, nagyobb eséllyel, mint otthon.

Amikor mentőt hívunk

Ha valaki kihívja a 112-t és jelzi, hogy lázas, fáj a torka, feje, köhög, levert, fáradékony, elveszítette a szaglását, ízlelését, tehát a koronavírusos megbetegedés tipikus tüneteit észleli magán, kijön a mentő. A hívásra olyan felkészült mentőcsapat száll ki, amelynek lehetősége van az otthoni mintavételre, ha úgy ítélik meg, hogy fennáll a koronavírus-fertőzés veszélye.

A mentő beviszi a mintát valamelyik laboratóriumba. Hargita megyében például négy laboratórium van, ahol koronavírus-teszteket végeznek. Ezek folyamatosan dolgoznak, a hét minden napján van lehetőség a tesztek elvégzésére. Nincs hosszú várakozási idő, a mintavétel levételének napján megkapja az illető az eredményt.

Mi történik az eredmény közlése után?

Pozitív eredmény esetén automatikusan bekerül a nyilvántartásba a beteg. Nem kell sehová sem telefonálni, senkit értesíteni, azonnal működésbe lép a rendszer. Ez azt jelenti, hogy otthonról elszállítja a mentő. Volt egy időszak, amikor csak a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) speciális, úgynevezett multirol járműve szállította kórházba a koronavírusos betegeket, de miután kisebb lett az esetszám, és nem kell nagy csoportokat egyszerre szállítani, a procedúra változott.

A mentő is beviheti a kórházba a pozitív teszteredményt produkáló személyt. Teszi ezt a járványtani csapat útmutatásai alapján, akik folyamatosan pásztázzák azokat az intézményeket, ahol ellátnak koronavírus-fertőzötteket, a szabad helyek felkutatása miatt. Külön igény szerint, ha engedélyezik a járványtanászok, saját gépjárművel is be lehet vonulni a kórházba, erre is volt már példa.

A kórházba kerülést követően a jogszabály szerint 48 órán belül ki kell vizsgálni a beteget, és meg kell állapítani azt, hogy milyen tüneteket, jeleket, laboratóriumi elváltozásokat produkál. Ha teljesen tünetmentes valaki, akkor kérheti, hogy lakhelyi elkülönítésbe kerüljön.

Ám a lakhelyi elkülönítés nem azt jelenti, hogy valaki a családjával összezárva töltheti el az előírt időszakot, hiszen ez esetben kialakulhat egy családi góc. Ebben az esetben azt kell vállalnia a betegnek, hogy teljesen elkülönül, külön fürdőszobával, étkezési lehetőséggel, úgy, hogy nem találkozik a családjával. Közös fürdőszoba használata esetén is gondoskodni kell az időben jól elkülönített használatról, megfelelő szellőztetésről. A család védelmében az ilyenkor közösen használt helyiségekben is kötelező a maszk viselése.

Szabadulás 14 nap múlva

Ha valaki otthoni elkülönítésben van ,és lejárt a 14 nap a pozitív eredménytől számítva, akkor „szabadul”, gyakorlatilag gyógyultnak nyilvánítják. Jelenleg a kérésre, ingyen elvégzett második tesztelésre nem térnek ki a járványügyi előírások. Ezek azt sem részletezik, hogy egyénileg milyen módon kérheti valaki az újratesztelést.

Egyre többen vannak olyanok, akik úgy érzik, nagyobb biztonságban vannak a kórházban, és a családjukat sem szeretnék veszélyeztetni, ezért nem választják az otthoni elkülönítést. Ők vagy a kórház járvány-, illetve Covid-osztályán maradnak, vagy adott esetben, ha a kórház rendelkezik valamilyen alternatív, külső kapcsolt egységgel, akkor oda kerülnek.

Ezekben az esetekben viszont véges a befogadóképesség, hiszen elsősorban felajánlások nyomán tudtak különböző helyeken kialakítani ilyen külső egységeket. Ezeken a helyeken eltöltik a 14 napot és ezt követően azok, akiknek munkaviszonya van és igénylik, a háziorvostól megkapják a betegszabadsághoz szükséges beteglapot.

Mit tegyenek a kontaktszemélyek?

Az érintettek másik köre a kontaktszemélyek csoportja. A kontaktszemélyek fertőzött betegekkel érintkező emberek, akik kötelező módon házi karanténba kerülnek, függetlenül a tesztjük eredményétől. Esetükben az elkülönítésre előírt periódus nem kötelezően 14 nap. Például ha valaki úgy nyilatkozik, hogy több napja nem találkozott a megfertőződött hozzátartozójával, akkor azokat a napokat ki lehet vonni a 14 napból.

Ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a pozitívvá válása előtti napokban nem találkozott senkivel, akkor senki nem kerül miatta karanténba. De ha találkozott, azok a személyek karanténba kerülnek. Jelenleg azt nevezzük karanténnak, hogy ha valaki találkozott pozitív esettel, ám róla nem derült ki, hogy pozitív, vagy negatív, ezért otthoni elkülönítésbe kerül. Ők nem mehetnek munkába, nem találkozhatnak senkivel, otthon le kell tölteniük az utolsó találkozástól számított 14 napot. Mindezt saját felelősségre kitöltött nyilatkozat alapján állapítják meg.

Az egészségügyi igazgatóság ezekben minden esetben hatósági irattal értesíti a szükséges, előírt időszakról az érintetteket. Ez többféle úton juthat el valakihez: kiküldik e-mailben, vagy a háziorvosokat kérik meg a továbbításra. Azok esetében, akik kórházba kerülnek, igyekeznek a hatóságok kihasználni az előírt 48 órát, hogy az érintett kapja meg a határozatot arról, hogy mi lesz vele a továbbiakban.

Ezekben az iratokban pontosan rögzítik a határidőt, hogy meddig érvényes az adott intézkedés. Amikor ez a határidő lejár, gyakorlatilag mindenki járhat szabadon. A munkaadók nem tagadhatják meg a visszatérést a munkahelyre, nem kérhetnek negatív tesztet. Előírás viszont, hogy a munkahelyen 10 napig még mindenképpen kötelező maszkot viselni, és meg kell tartani az előírt fizikai távolságot a munkatársaktól.

Létezik intézményi karantén is

Ha valaki úgy ítéli meg, hogy nem tud otthon elkülönülni, elvileg van rá lehetőség, hogy a felajánlott helyszínek valamelyikén intézményi karanténba kerüljön. Érvényben van az intézkedések előírásainak megszegéséért járó büntetések kiszabhatósága is: ha valaki elhagyja a számára előírt lakhelyi karanténját, kötelezően be kell vonulnia intézményi karanténba. A házi karanténban tartózkodókat ugyanis továbbra is ellenőrzi a rendőrség, akik megkapják a kontaktszemélyek listáját a hatóságoktól.

A házi karantén esetében pontosan meg kell nevezni a helyet, ahol eltöltik az előírt időszakot, ennek nem kell megegyeznie a hivatalos lakcímmel, lehet egy hétvégi ház is akár. A rendőrség minden esetben a lakhelyen, illetve a megadott egyéb helyen akár naponta is ellenőrizheti az elkülönítés betartását. Ha valakiről kiderül, hogy nem tartja be, akkor intézményi karanténba kerül, aminek költségeit ez esetben ki kell fizetni a hatósági eljárás során kiszabott büntetésen túl.