A Bihar megyei Köröstárkányban vasárnap átadták a magyar állam támogatásával épített új óvodát. A református egyház által felajánlott telken 130 millió forintos magyar állami forrásból felépített új, napközi programos óvoda ötven gyermek befogadására alkalmas.

Az átadást hálaadó istentisztelet előzte meg, melyen Csűry István püspök mondott prédikációt.

Az átadást a megosztott helyi magyar közösség belső vitája előzte meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi önkormányzati képviselője nem szavazta meg, hogy az egyház telkén a magyar adófizetők pénzből felépített épületet átadják használatra a román államot megtestesítő helyi önkormányzatnak. Mint az egyház képviselője reagálásában tisztázta, a formai átadás tulajdonképpen jogot véd. Ez ahhoz szükséges, hogy a romániai adófizetők pénzén működhessen az intézmény.

Az avatóünnepségen Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős magyarországi miniszteri biztos is kitért a konfliktusra. Mint az MTI-nek elmondta, az avatóünnepség világossá tette, hogy a magyar–magyar összefogás nem gerjeszthet magyar–magyar vitát, sőt a 21. században immár magyar–román vitát sem. A miniszteri biztos utalt arra, hogy a Körösök völgyében borzalmas történelmi múlt terheli a román–magyar együttélést, hiszen 1919-ben a bevonuló román csapatok a köröstárkányi magyar civil lakosság több mint száz tagját végezték ki.

„Erdélyben és Partiumban sem értelmezhető a magyar nemzetpolitika a románság nélkül, a 21. században ki kell próbálni az összefogás erejét" – jelentette ki a miniszteri biztos. Hozzátette: Magyarország a visegrádi együttműködéssel vagy akár a magyar–szerb összefogással mintát ad, és ebbe az összefogásba várja a románságot is.

Az államtitkár örömtelinek nevezte a helyi református lelkész bejelentését, amely szerint Köröstárkányon idén többet kereszteltek, mint temettek, és azt is megjegyezte, hogy a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program elindítása óta nőtt a magyar óvodába járó gyermekek száma. A több mint ezer lakosú Köröstárkányban a lakosság 97 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson. A községhez azonban három kisebb román falu is tartozik, így községi szinten épp csak meghaladja az ötven százalékot a magyarok aránya.