Nagyobb problémáktól mentesen kezdődött el az új tanév Hargita megyében, ám a digitális felszerelések hiánya, valamint a kötelező maszkviselés nagy gondot okoz a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt. Az első tanítási hét tapasztalatairól Demeter Levente főtanfelügyelő és két iskolaigazgató számolt be lapunknak.

Ugyan több tanintézményben is felbukkant a koronavírus a szeptember 14-ei tanévkezdés óta, csupán egy alkalommal volt szükség teljes bezárásra Hargita megyében: egy óvoda két hétig nem fogad gyerekeket – tájékoztatott Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. A többi érintett intézmény esetében meg lehetett oldani, hogy csupán néhány osztály, vagy a külön óvodai részbe járók maradjanak csak otthon, a többiek járhatnak iskolába. A járványügyi adatok alakulása függvényében a megyei katasztrófavédelmi bizottság minden héten, csütörtökön vizsgálja felül a településenkénti besorolást.

A technikai felszerelések hiánya a legnagyobb probléma

Az iskoláktól kapott visszajelzések alapján zökkenőmentesnek ítélte meg a tanévkezdést Demeter Levente. A főtanfelügyelő szerint az oktatás minden résztvevője örült, hogy elkezdődhetett az oktatás, a legtöbb helyszínen „valós” módon, „szemtől-szembe”. Elmondta, a legtöbb panasz a kötelező, folyamatos maszkviselésre érkezett.

„Az iskolákat megkérdeztünk, mit változtatnának a rendelkezéseken. A legtöbb javaslat a maszkhasználatra vonatkozott. Többen jelezték: előrelépés volna, ha legalább az elemi osztályokban el lehetne érni, hogy a zölddel jelzett településeken a gyerekeknek ne kelljen hordaniuk” – emelte ki Demeter Levente. Hozzátette: a pedagógusi munkában is gyakran akadályt jelent a maszk viselése, mert nehézkesebb a kommunikáció, vagy például a legkisebbeknél a betűk, hangzók tanítása is nehéz a megfelelő mimika nélkül.

Az iskolák többségének az online oktatáshoz szükséges digitális felszerelések hiánya okoz gondot. „Ott történt előrelépés, ahol az önkormányzatok szerepet vállaltak ebben” – fogalmazott a főtanfelügyelő, hozzátéve azt is, hogy már folyamatban van az eszközök beszerzése. Tájékoztatása szerint a beszerzés három "fronton" történik.

Az egyik a 250 ezer táblagépről szóló „akció”, egy május végén készített felmérés alapján. Az adatok szerint Hargita megyében 4200 táblagépre van szükség, és ezek biztosítására az oktatási minisztérium ígéretet tett. A második front az az európai uniós projekt, amely során az önkormányzatok megelőlegezhetnek az iskolák számára eszközbeszerzéseket . Ez esetben október közepétől lehet a konkrét pályázatokat leadni.

"A harmadik front pedig, amiben a tanfelügyelőség érdekelt, az a 2 millió lej, amit kaptunk: az iskolák igényeinek felmérése alapján elküldtük a minisztériumnak a megyei igényt, erre kaptuk ezt az összeget, folyamatban van a közbeszerzési procedúra” – mondta el a főtanfelügyelő.

A digitális oktatás nem indul gombnyomásra

A Maszol érdeklődésére Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója elmondta: azok a diákok, akik fizikailag is jelen voltak az iskolában, eddig jól alkalmazkodtak a szabályokhoz és betartották a járványügyi előírásokat. Az intézményvezető kiemelte, hogy a diákokat csupán az iskola udvarán kellett figyelmeztetni a megfelelő távolság betartására az első napokban.

„Az épületen belül a termeket sikerült úgy berendezni, hogy a törvényes feltételeknek és elvárásoknak eleget tegyünk. Egyszemélyes padok vannak, illetve a kétszemélyes padokban egyesével ülnek a diákok. Nagyok a termeink, úgyhogy ezt viszonylag könnyen meg lehetett oldani” – mutatott rá Varga László.

Ám a digitális oktatással kapcsolatosan már nem tudott ilyen kedvező tapasztalatokról beszámolni az igazgató. Elmondása szerint akadozik az online oktatás, amelyet „egyik napról a másikra” nem lehetett megfelelően beindítani. Ebben az is szerepet játszott az intézményvezető szerint, hogy Csíkszeredában „mindenki zöld forgatókönyvre készült és erre összpontosított”. Varga László szerint téves arra hivatkozni, hogy március óta „lett volna idő” felkészülni a digitális oktatásra, hiszen más dolog az, ha otthonról a saját felszereléseivel tart órát a tanár, vagy iskolai szinten kell ezt megoldani.

„Az a probléma, hogy sem az állam, sem a helyi önkormányzat nem volt hajlandó ezidáig támogatni semmivel a digitális oktatást. Még egy sticket sem kaptunk, táblagépekről, felszerelésekről, kamerákról, laptopokról nem is beszélve” – részletezte a problémákat. Hozzátette: úgy érzi, teljesen cserbenhagyták az iskolát a digitális oktatás szempontjából. Az intézményvezető szerint mindez következményekkel jár, mert „csodát nem lehet tenni”, hiszen a digitális oktatás nem indul „gombnyomásra”. Varga László hangsúlyozta: nem elég csupán követelményeket felállítani, hanem azokhoz a megfelelő feltételeket is biztosítani kell.

„Irigylem azokat a városokat, ahol az önkormányzatok ezt felismerték és a digitális oktatást is támogatták idejében” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette: sokan azt gondolhatják, hogy a Márton Áron Gimnáziumban „valami nagyon szuper felszerelés van”, ám az iskola műszaki apparátusának nagy részét a 2010-es felújítás idején szerezték be, és azóta egészen elavult. Ráadásul azokat a felszereléseket nem az online oktatás céljára gondolták ki és szerezték be, hanem interaktív táblákat, fali számítógépeket és hasonló eszközöket rendeltek, amelyek egyáltalán nem használhatóak erre a célra. „Sürgősen támogatásra lenne szükség, de egymásra mutogatás van és a felelősség áthárítása, mintha magániskola lennénk” – panaszkodta Varga László.

Ahol segített a város

Trinfa Pálma, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola igazgatója szerint a maszkviselési szabályok betartásával „vesződnek” a legtöbbet az iskola alkalmazottjai. „A gyerekek nehezebben értik meg, nehéz nekik az egész napos maszkviselés, a tanárokról nem is beszélve. Amikor napi 6-7 órát végig kell beszélni maszkban, az nem könnyű. Többen küszködnek azzal, hogy a hangjuk el van menve, hangosabban kell beszélni, nehezebben értik meg a gyerekek, többször meg kell ismételni az elmondottakat. De még mindig úgy vagyunk vele, hogy sokkal jobb, mint az online oktatás” – fejtette ki Trinfa Pálma.

Az intézményben Székelyudvarhely járványtani besorolásának köszönhetően zöld forgatókönyv szerint zajlik az oktatás, bár a vezetőség első opcióként a sárga változatot választotta amiatt, hogy a tantermekben nem voltak adottak a megfelelő feltételek. A tanév megkezdése előtti héten a helyi önkormányzat megszavazta az iskolák számára a költségvetés-kiegészítést.

„Plexi elválasztókat szereltünk fel azokban a termekben, ahol nem volt elég férőhelyünk, egyszemélyes padokat is rendeltünk. Teljes létszámban zajlik nálunk az oktatás” – vázolta a jelenlegi helyzetet az igazgató. Hozzátette: ha a járványhelyzet alakulása miatt sárga forgatókönyv szerint kellene folytatniuk az oktatást, arra nincsenek meg az iskola technikai adottságai. Az eszközök beszerzése érdekében jelenleg pályázatok előkészítésével, írásával foglalkoznak, ám jelen helyzetben könnyebb volna a teljesen online oktatási formára átállni, mint a hibridre, amit az igazgató szerint a „legnehezebb kivitelezni”.