A kórházakat tehermentesítő rendeletet hagyott jóvá szerdán az egészségügyi miniszter. Ez a koronavírus-fertőzött, illetve fertőzésgyanús személyek szűrését, otthoni elkülönítését és beutalását szabályozza.

Jóváhagyta szerdán az egészségügyi miniszter azt a rendeletet, amelynek értelmében az enyhe tüneteteket mutató vagy tünetmentes COVID–19-betegeket többé nem utalják kórházba, hanem a családorvos „távfelügyeletével” otthonukban elkülönítve gyógyulnak.

Új szabály, hogy ezentúl a kórházak sürgősségi osztályai gyorstesztet is használhatnak a koronavírus-fertőzöttek kiszűréséhez, így elkerülhetők a torlódások ezeken a részlegeken. Az is újdonság, hogy a gyógyultnak nyilvánított betegeket 3 hónapig nem tesztelik. A tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató személyek állapotfelmérését sem végzik el kórházban, beutalásukra pedig csak akkor kerül sor, ha állapotuk súlyosbodik.

Az otthonukban elkülönített COVID–19-betegeket 14 nap elteltével gyógyultnak nyilvánítják, anélkül, hogy újratesztelnék őket. A munkahelyükre vagy – gyerekek esetében – az iskolába való visszatérésükkor nem kell igazolniuk, hogy már nem betegek. Egyetlen előírás, hogy otthonukban és a lakás elhagyásakor is további 10 napig maszkot kell viselniük.

Hogyan történik a szűrés?

A kórházak sürgősségi osztályain jelentkező, tüneteket mutató betegen gyorstesztet végeznek, de vesznek tőlük mintát a PCR-teszthez is. Akinek a gyorstesztje pozitív lett, azt a kórház COVID–19-betegek számára létrehozott részlegén különítik el.

Akiknek a gyorstesztje negatív lett, azokat a kórház úgynevezett tamponzónájában helyezik el, ha a tüneteik kórházi kezelést igényelnek. Ha nem igényelnek kórházi kezelést, akkor kiutalják őket, és otthonukban várják meg a PCR-teszt eredményét. Az egészségügyi miniszter rendelete nem ajánlja a gyorstesztek elvégzését a tünetmentes betegeken.

A fertőzés tüneteit mutató páciensek otthonukban vagy egy általuk választott más lakcímen elkülönítve várják meg a PCR-teszt eredményét. Ők kötelesek a helyzetükről és a lakcímükről értesíteni a családorvosukat. Utóbbi köteles nyilvántartásba venni őket, majd folyamatosan felügyelni az állapotukat. Ha a PCR-tesztje pozitív lett, de továbbra is tünetmentes vagy csak enyhe tüneteket mutat, a COVID–19-beteg elkülönítve az otthonában marad.

Hogyan történik az állapotfelmérés?

A családorvos naponta kikérdezi telefonon az állapotáról az otthonában elkülönített COVID–19-beteget, és a válaszok alapján kitölt egy kórlapot. A miniszteri rendelet mellékletében megtalálható az a kérdőív is, amelynek alapján a családorvos felméri a páciens állapotát. Akinek nincs családorvosa, annak az egészségügyi igazgatóság (DSP) egyik munkatársa méri fel rendszeresen az állapotát.

A telefonos állapotfelmérés alapján az otthonukban elkülönített COVID–19-betegeket három kategóriába sorolják:

a) tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató páciensek, akik nem szorulnak kórházi kezelésre; őket 14 nap után gyógyultnak nyilvánítják egy második teszt elvégzése nélkül; ezután visszatérhetnek a közösségbe, de további 10 napig maszkot kell hordaniuk, otthonukban is;

b) egészségügyi kockázatot jelentő tüneteket mutató páciensek; őket a családorvos ajánlása alapján, a hozzájárulásukkal mentővel kórházba szállítják, ahol felmérik az állapotukat; állapotuk felmérése kórházba utalás nélkül is elvégezhető;

c) közepes vagy súlyos tüneteket mutató betegek; őket a hozzájárulásukkal intenzív terápiás részleggel rendelkező kórházba utalják;

A családorvos a napi állapotfelmérés eredményei alapján nyilvánít gyógyultnak egy COVID–19-beteget. Ezt e-mailen köteles közölni az illetékes egészségügyi igazgatósággal, ahol a páciens bekerül a gyógyultnak nyilvánított személyek adatbázisába.

(Nyitókép forrása: Agerpres)