Ombudsmani felszólítás a belügynek: lehessen anyanyelven kitölteni a lakhelyelhagyási nyilatkozatot


-A A+

Felszólította pénteken a nép ügyvédjének hivatala a belügyminisztériumot, tegye lehetővé, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok tölthessék ki anyanyelvükön az úgynevezett felelősségvállalási nyilatkozatokat azokon a településeken, ahol az adott kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot.

A felszólítás a hétfőtől bevezetett lakhelyelhagyási nyilatkozatra is vonatkozik – tájékoztatta a Maszolt kedden Molnár Zsolt, a nép ügyvédjének helyettese. Ezt a dokumentumot november 9-től kötelesek lesznek a rendőrség kérésére felmutatni a polgárok, ha 23 és 5 óra között elhagyják az otthonukat.

Az ombudsmani hivatal felszólítását három héttel azután kapta meg a belügyminisztérium, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) éppen amiatt részesítette megrovásban a tárcát, mert hátrányosan megkülönböztette a magyarokat azzal, hogy nem tette lehetővé számukra a szükségállapot idején az úgynevezett lakhelyelhagyási nyilatkozat kitöltését az anyanyelvükön.

Molnár Zsolt emlékeztetett, hogy a lakhelyelhagyási nyilatkozatot már a szükségállapot idején bevezették Romániában. Ennek a formanyomtatványa román nyelvű volt, de a kézzel írott változatát is csak román nyelven fogadták el a hatóságok. Emiatt egy magyar nemzetiségű személy az alkotmányra és a közigazgatási törvényre hivatkozva kérte a belügyminisztériumot, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvükön is igazolhassák a kijárási tilalom idején az úticéljukat.

„Az illető kérését elutasította a belügyminisztérium, ezért petícióval fordult hozzánk ebben az ügyben. Kérését kivizsgáltuk, megállapítottuk, hogy jogos, ezért küldtünk felszólítást a belügyminisztériumnak” – magyarázta Molnár Zsolt. Közlése szerint a belügyi tárca arra hivatkozva utasította el a magyar nemzetiségű polgár kérését, hogy a katonai rendelettel szabályozott szükségállapot idején az intézkedések betartását nem a helyhatóságok, hanem a központi hatóságok ellenőrzik, amelynek irányítása alá kerültek abban az időszakban a helyi rendőrségek is.

Hasonló érvekkel hozakodott korábban elő a belügyminisztérium a CNCD-nek adott válaszában is. „Ott tévednek, hogy a helyi rendőrségnek a jogállása nem változott meg a szükségállapot idején, csupán ideiglenesen a belügynek rendelték alá őket” – jegyezte meg az ombudsman helyettese, hozzátéve, hogy erre figyelmeztették a minisztériumot a pénteken átküldött felszólításukban is.

Molnár Zsolt elmondta, a nép ügyvédje hivatalának nem áll módjában kötelezni a belügyminisztérimot az anyanyelvhasználat biztosítására a lakhelyelhagyási nyilatkozat kitöltésekor. "Mi csak ajánlásokat fogalmazhatunk meg, amelyek teljesítését nyomon követjük. Ha a belügyminisztérium nem tesz eleget az ajánlásainknak, akkor a miniszterelnökhöz fordulunk" – mondta az ombudsman helyettese.

Mint ismert, az alkotmány és a hatályos törvények értelmében az állampolgároknak joguk van használni az anyanyelvüket a hatóságokkal való kommunikációban. A diszkriminációellenes tanács pedig megállapította, hogy a lakhelyelhagyási nyilatkozat is a hatóságokkal való írásos kommunikációnak számít. A CNCD elnöke, Asztalos Csaba a Maszolnak korábban rámutatott: az állampolgárok, illetve a helyi és megyei rendőrségek közötti kommunikációról van szó, amely az állampolgár anyanyelvén is történhet ott, ahol egy kisebbségi közösség számaránya eléri a 20 százalékot.







EZT OLVASTA MÁR?

X