Súlyos gondokat okoz a járvány a gyermekvédelmi ellátórendszerben


-A A+

A koronavírus-járvány kitörése óta a pandémia elleni küzdelem számos megpróbáltatást idézett elő világszerte, és az állapot számos fontos tényezőre felhívja a figyelmet, például arra, hogy figyelmesebbek, közvetlenebbek legyünk, jobban átlássuk mások problémáit, empatikusabbak legyünk családtagjainkkal, barátainkkal, sőt olyanokra is gondolnunk kell, akik tőlünk távol élnek, vagy akik nehéz körülmények között magatehetetlenek és talán számunkra idegenek. Fontos szem előtt tartani, hogy mint minden helyzetben, ezúttal itt is a legkiszolgáltatottabbak vannak a legnehezebb helyzetben. Arra, hogy a gyermekvédelmi és szociális rendszerben élők ellátására milyen hatással van a koronavírus, nehéz pontos választ adni, mivel számos váratlan helyzetben kell helytállni – mondta Szántó Ildikó gyermekvédelmi szakember, a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság helyettes vezetője és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat romániai szervezetének igazgatója.

A Bihar megyei szociális gyermekvédelmi rendszerben közel 1800 gyermek van valamilyen szociális elhelyezési formában, magyarázta Szántó Ildikó. Hozzáteszi, ezek a gyermekek hivatásos nevelőszülőknél, gyermekotthonokban, család típusú házakban vagy nagyobb létszámú központokban élnek.

„Olyan gyerekekről beszélünk, akiket kiemeltek a vér szerinti családjukból, többnyire bántalmazás, elhanyagolás miatt, vagy azért, mert olyan rossz életkörülmények között éltek, hogy az már veszélyeztette a normális fejlődésüket és a sérült gyerekekről” – nyomatékosította a gyermekvédelmi szakember. Elmondta, a gondozók, nevelők, nevelőszülők gondoskodása semmilyen körülmény között sem könnyű feladat, hiszen „a gyermekvédelmi rendszer állandó erőforráshiánnyal küzd, a szakemberek túlterheltek, miközben a gyermekvédelmi rendszerbe kerülők száma egyre nő”.

Március közepe óta a gyermekotthonokban több alkalommal is karantént kellett elrendelniük, mivel a koronavírus meg-megjelent az intézményekben, amelyekben különösen gyorsan terjed az összezártság a nagyobb csoportlétszámok mia​tt.

„Ilyenkor gyors intézkedéseket kell életbe léptetni, ilyen a fertőtlenítés, a védekezés és egyéb rendelkezések betartása. Sok intézmény azonban nem rendelkezik megfelelő mennyiségű egészségügyi felszereléssel sem (lázmérő, maszk, fertőtlenítőszer stb.), és egy esetlegesen megfertőződött gyermek elkülönítése nehéz, mert a legtöbbször csak egy kisebb helység áll rendelkezésre” – ismertette a helyzetet Szántó Ildikó. A gyermekvédelmi szakember szerint nap mint nap embert próbáló helyzetek sokaságával kell megküzdeniük.

A gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél élő gyermekek közül többen rendszeres kapcsolatot tartanak fenn vér szerinti szüleikkel vagy más családtagjaikkal, de ebben a periódusban a közvetlen kapcsolatok kényszerű felfüggesztése megviseli a gyerekeket. A karantén időszaka alatt ugyanis a gyerekeket nem látogathatják a hozzátartozóik.

„Ez különösen nehéz azoknak a gyerekeknek, akik eleve távol élnek a családjuktól: a gyerekeknek alapvető joguk és érzelmi szükségletük, hogy találkozzanak a szüleikkel. Pszichés jóllétüket nagyban fenyegetheti, ha hetek, hónapok maradnak ki, a családi kapcsolatok rendezése és ezen keresztül az esetleges családba való visszakerülése, az örökbefogadás fogalma még távolabbi célként fogalmazódik meg. A kapcsolattartás persze megvalósulhat online formában, de az intézmények nagy részében nincs annyi technikai eszköz, hogy ez érdemben létrejöjjön” – magyarázta a Bihar megyei gyermekvédelmi főigazgatóság igazgatóhelyettese.

Szántó Ildikó hangsúlyozta, a gyerekek nagy része traumatikus élményekkel érkezik a gyermekvédelembe, ezért személyiségük, pszichés állapotuk különösen sérülékeny.

„Sokkal többen küzdenek olyan mentális betegségekkel, mint a szorongás, a depresszió és az ezek nyomán kialakuló szerhasználat, elvonási tünetek, viselkedészavarok stb. Annak ellenére, hogy a jelenlegi vírushelyzet által kialakult házi karantént feldolgozzák minden otthonban, a gyerekek sok esetben nem értik, mi történik velük” – mondta a szakember.

A bezártságból és a megváltozott, szigorított kapcsolattartás miatt előfordulhatnak hirtelen lázadások, hangulatváltások, valamint megtörténik, hogy a meglévő mentális betegségek felerősödnek, hiszen a bezártság, a bizonytalanság, a külső társas kapcsolatok és programok hiánya mind ebbe az irányba hat. A gyermekotthonokban, központokban élő gyerekek nagy része tanulási nehézségekkel küzd, amely a védelmi rendszerbe kerülés előtti helyzetből kifolyólag nem kis lemaradást mutat.

„A gyermekotthonokban és a nevelőszülői családokban nem tudják olyan felkészültséggel, figyelemmel tanítani a gyerekeket, mint egy átlagos családban, ahol szintén nagyon nagy kihívással küszködnek a szülők. Sokkal több gyerekre jut egy nevelő, aki többnyire eltérő életkorú- és szükségletű gyerekek tanításával próbál megbirkózni, miközben a feladatra eleve nem feltétlenül kompetens. Az eszközhiány itt is jelentősen sújtja az intézményrendszert, többségében nem áll rendelkezésre annyi technikai eszköz, hogy a gyerekek képesek legyenek követni a digitális tananyagot, majd elvégezni a rájuk osztott feladatokat” – mondta Szántó Ildikó.  

Hozzátette: „számítanunk kell arra, hogy a bezártság okozta feszültség, az intézményen kívüli programok hiánya, a külsős társas kapcsolatok szünetelése, a bizonytalanság okozta félelem és a meglévő mentális betegségek súlyosbodása növeli a gyermekotthonokban vagy a nevelőszülői családokon belüli erőszak kockázatát akár a gyerekek körében, akár a felnőtt–gyerek kapcsolat esetében. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a gyerekek elkeseredésükben törnek-zúznak, vagy éppen engedély nélkül elhagyják a központot. A gyermekvédelemben és szociálisvédelemben dolgozók ennek a válságnak a láthatatlan hősei, akikről bár kevés szó esik, igen fontos, kitartó és rendkívüli feladatot végeznek.”

A gyermekvédelemben minden segítségre szükség van és minden jellegű támogatás jól jön, mondja Szántó Ildikó. Az általa vezetett Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, továbbá a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat több alkalommal sietett a gyermekvédelemben és a hátrányos helyzetben élők segítségére. Élelmiszert, édességet, fertőtlenítő- és tisztítószereket, védőfelszereléseket, ápolási termékeket, de még beltéri falfestéshez szükséges festéket is juttattak a rászorulók részére.

A kialakult helyzetet figyelembe véve a gyermekvédelmi szakember szerint felértékelődik az online szakmai fejlesztések, képzések fontossága, amelyek segítségével a gondozók új kompetenciákat, gyakorlatokat és olyan gyermekközpontú nevelési módszereket sajátíthatnak el, amelyeket specifikus esetekben alkalmazhatnak.

„Fontos szempont a hitelesség, a multidiszciplináris csapatmunka, a következetesség és a türelem, amely által biztosítani kell a gyerek számára azt a segítséget, amire szüksége van, illetve a gyermek valós elfogadó szükségletét feltárni és megfelelőképpen kezelni a biztonságos nevelési folyamatban” – mondta Szántó Ildikó.








EZT OLVASTA MÁR?

X